Találati lista:
241. cikk / 2104 Digitális platformon keresztül megvalósuló értékesítés
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett társaság (amelynek gazdasági célú letelepedése csak Szlovákiában van) digitális platformot biztosít kereskedők számára, amely felületen a Közösség valamely tagállamában letelepedett kereskedő reklámozhatja és értékesítheti alkoholtartalmú jövedéki termékeit. A termékeket a kereskedő a Közösség valamely tagállamában található raktárából értékesíti a végső vevőknek a Közösség valamely tagállamába az Áfa-tv. 12/B. §-ának (1) bekezdése – Héa-irányelv 14. cikk (4) bekezdés 1. pont – szerinti távolsági értékesítés keretében (a termékeket nem harmadik országból adják fel a végső vevőknek). A társaság a kereskedő felé közvetítői díjról fog számlát kibocsátani. Egy példával megvilágítva: egy szlovák kereskedő alkoholtartalmú terméke(ke)t értékesít egy magyar vevőnek úgy, hogy a terméket Szlovákiából szállítják közvetlenül Magyarországra. Mivel a kereskedők nagy mennyiségben értékesítenek Magyarországra távértékesítés formájában, szeretném megkérdezni, hogy az online piactéren keresztül megvalósuló értékesítésre mely áfaszabályok vonatkoznak, illetve a szlovák kereskedőnek be kell-e jelentkeznie Magyarországon adóalanyként? Mi a fő különbség az OSS (gondolunk itt az uniós egyablakos rendszerre, mivel a Szlovákiában gazdasági céllal letelepedett kereskedők a nem uniós különös szabályokat nem alkalmazzák) és az IOSS egyablakos rendszerek között?
242. cikk / 2104 Közbeszerzési díj továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk több telephelyén az épületeinkben számos büfének biztosít bérleményt áfamentesen (nem tettük áfakötelessé az ingatlan-bérbeadást). Intézményünk és a bérlők közötti bérleti szerződés alapján a közüzemi díjak továbbszámlázásra kerülnek. Vannak bérlőink, ahol almérő alapján pontos fogyasztás alapján számlázunk közüzemi díjat, és vannak olyan bérlők, ahol területhasználati arányszám alapján tudjuk továbbszámlázni a közüzemi díjakat szerződés alapján. A közüzemi számláink közbeszerzési díjat is tartalmaznak. A közbeszerzési díjat továbbszámlázhatjuk-e a bérlőknek, ha igen, milyen feltételekkel?
243. cikk / 2104 Sportszolgáltatás vagy terembérbeadás?
Kérdés: Tankerületi Központ költségvetési szervként mint fenntartó, vagyonkezelői, fenntartói jogok alapján vezetjük/intézzük az általános és gimnáziumi iskolák működését. Az iskolák uszodájának és tornatermeinek szabad kapacitását értékesítjük. Az uszodában vannak napi vendégek, akik jegyet vesznek, amit online pénztárgépünkkel készpénzben és SZÉP-kártya-terminállal tudnak kiegyenlíteni. Valamint vannak egyesületek és vállalkozások, akik bérleti szerződés alapján úszósávokat bérelnek (melyet a tankerület által kiállított számla alapján átutalással rendeznek), hogy ott úszásoktatást vagy úszóedzéseket végezzenek az általuk szervezett csoportoknak (gyerekeknek, felnőtteknek). Tornatermeinket is a meglévő szabad kapacitásig bérleti szerződés alapján kiadjuk egyesületeknek és vállalkozásoknak rendszeres sportmozgás céljára, pl.: foci, tánc, röplabda. Tankerületünk nem tette adókötelessé (Áfa-tv. 88. §-a) a bérbeadásokat. Az uszodai és tornatermi bérleti díjas szerződéseink esetében áfamentes vagy áfás számlát kell kiállítanunk?
244. cikk / 2104 Továbbszámlázott közüzemi díj áfája
Kérdés: Társaságunk vagyonkezelői használati jog alapján használ olyan ingatlant, ahol más intézmények is vannak az ingatlanban (szintén vagyonkezelői szerződés alapján). Az ingatlannak közművenként 1 mérőórája van (külön víz, villany, gáz), ami a társaságunk nevén van, és fizeti a számlákat a közműszolgáltatók felé. Szerződés alapján területarányosan számlázzuk tovább a közüzemi díjakat azoknak az intézményeknek, amelyek az ingatlant használják még rajtunk kívül. A közüzemi díjakat milyen áfakulccsal kell továbbszámláznunk ilyen esetben?
245. cikk / 2104 Egyenes és fordított adózás egy beruházásban
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, amikor egy beruházáson belül van új, engedélyköteles útépítés, ami eddig fordított áfás beruházásnak minősült, és van nem engedélyköteles meglévő útfelújítás is, ami eddig nem volt fordított áfás beruházás? A szerződésen belül két részre kell-e bontani a szerződéses összeget, vagy ebben az esetben ami nem lenne fordított áfás rész, az átminősül-e fordított áfásnak?
246. cikk / 2104 Iskolai dolgozók étkeztetése
Kérdés: Önkormányzatunk bonyolítja az iskola és az óvoda étkezését. Az iskola dolgozói és az önkormányzat dolgozói is étkeznek, kiszámlázásra kerül az étkezési díj részükre. A részünkre a cég által kiállított számlán a felnőttétkezésre jutó adagok áfáját jogosan állítjuk-e be visszaigényelhetőnek?
247. cikk / 2104 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Ha a telefonszámla nem tartalmaz TESZOR-számot, akkor kell-e a cégtelefon magáncélú használatát számfejteni, jelenteni? Illetve a számla megnevezéséből nem egyértelmű, hogy tartalmaz-e forgalmi díjat? A megnevezés a következő: Díjcsomag neve és kiegészítő percdíj.
248. cikk / 2104 Fordított adózás
Kérdés: Mi tekinthető hatóságnak az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja tekintetében?
249. cikk / 2104 Rezsi továbbhárítása ingatlan-bérbeadáskor
Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?
250. cikk / 2104 Hibás áfabevallás javítása
Kérdés: Kutatóközpontunk (mint költségvetési szerv) közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan előleget fizetett. Az előleghez kapcsolódó áfa megállapításra, bevallásra és befizetésre is került. A NAV 29. információs füzetében: "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik.... után teljesítendő áfakötelezettség legfontosabb szabályai"-ban azonban a következő olvasható: "Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átadásának időpontjában adófizetés, ezért amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség."
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?
