23 talált cikk az Alkotmánybíróság kifejezésre

Kérdés:

Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?

Kérdés: Ha egy belső ellenőrzés keretében feltárásra kerül, hogy a közalkalmazott nem jogosult pl. garantált bérminimumra (konyhalány), csak minimálbérre, de a munkáltató már évek óta a garantált bérminimumot folyósította eddig részére -?jogtalanul (hibásan a "B" osztályba sorolta "A" helyett) –, akkor a munkáltató csökkentheti a bérét, és a továbbiakban csak minimálbért folyósít, vagy munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként a hibája miatti különbözetet továbbra is folyósítania kell? Összességében a dolgozó bére csökkenhet? Találtunk egy alkotmánybírósági döntést, mely a meg nem szerzett munkabérrel foglalkozik, hogy van-e arra vonatkozóan szerzett joga az érintettnek. A döntés szerint ilyen szerzett jog nem keletkezik a még meg nem szerzett munkabérre. Érvényes lehet ez a döntés a téves besorolás esetére is?

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?

Kérdés: A 2011. évi változások következtében hogyan alakult a magasabb vezetők szabadsága a közoktatási intézményekben?

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Az erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Kérdésem, hogy vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?

Kérdés: A 2010. 04. 06-án megjelent 128. sz. Költségvetési Levelek 2623. kérdés-válaszával kapcsolatban merült fel kérdésem. A kötelező étkezéssel kapcsolatban hivatkoznak a 19/2006. (VI. 16.) AB határozatára. A fenti határozat nem ezzel a problémával foglalkozik. Mivel intézményünk is hasonló gondokkal küszködik, kérném a vonatkozó határozat számát részemre megadni szíveskedjenek.

Kérdés: Köztisztviselői jubileumi jutalommal kapcsolatban kérem az állásfoglalásukat. 1970. 07. 16.-1989. 12. 31. folyamatosan vállalatoknál dolgoztam, 1990. 01. 01.-1995. 12. 31. iskolánál (gazdasági vezető), 1996. 01. 01.-1997. 09. 23. segítő családtag, 1997. 09. 24.-2004. 09. 15. vállalkozó, 2004. 09. 16.-2007. 03. 04. közalkalmazott, 2007. 03. 05-től áthelyezéssel jelenleg is köztisztviselőként dolgozom. Kérdésem, hogy 2009. évben járt-e számomra a 30 éves jubileumi jutalom? Munkáltatóm az egyéni vállalkozói, illetve a nem folyamatos közszolgálati munkaviszonyomra tekintettel nem tartja jogosnak.

Kérdés: A Kjt. 87/A. § (Kjt. 64. §) értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő beszámításával kapcsolatosan eltérő nézetek vannak az intézetünk és a fenntartó között. 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyok teljes időtartamát beszámítottuk közalkalmazotti jogviszonynak. Problémát okoz, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a dolgozó nem rendelkezett a beosztásának megfelelő szakmai képesítéssel. Jelen gyakorlatunk szerint az ilyen jogviszonyt úgy kezeltük, hogy 1992. július 1-jéig közalkalmazotti jogviszonyként elismertük, azt követően azonban már nem vettük figyelembe a közalkalmazotti jogviszony beszámításánál. A fenntartó illetékes szakembere úgy ítéli meg, hogy az 1992. július 1-jén fennállt jogviszonyoknak teljes időtartamát, tehát az 1992. július 1-je utáni időszakot is közalkalmazotti jogviszonynak kell elismerni mindaddig, amíg az meg nem szűnt. Hivatkoznánk még a 25/2003. (V. 21.) AB Határozat III. 3. pontjára, amelyet mi úgy értelmezünk, hogy 1992. július 1-je egy határvonal volt, amelytől alkalmazni kell a Kjt.-t, és az érvényesség a korábbi jogviszonyokat nem érinti. Azonban azt követően a Kjt. előírásait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az adott időpontban, még fennálló jogviszonyról vagy megszűnő jogviszonyról van szó. Valamint a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés b) pontja azt mondja: "az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát", nem pedig azt, hogy a fennálló munkaviszony teljes időtartamát kell beszámolni a fizetési fokozat megállapításához.