71 talált cikk a baleset kifejezésre

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója elvált szülőként nevel egy gimnazista és egy 21 éves egyetemista gyermeket. Az egyetemista gyermek egy balesetben elveszítette a teljes bal karját. Ő saját jogán családi pótlékot kap, ami után az édesanya szülőként veszi igénybe a családi kedvezményt. Ha az egyetemista gyermek fogyatékossági támogatást venne igénybe a családi pótlék helyett, a családi kedvezményt továbbra is tudja-e érvényesíteni az édesanya?

Kérdés: Önkormányzati rendelet alapján, ha az ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség-, súlyos baleset- vagy vagyonveszélyes állapot, valamint elhalt, kiszáradt fa esetében a fa kipusztulása a használónak nem felróható okból következett be, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Amennyiben a fapótlási kötelezettség fizikailag nem teljesíthető, úgy a vissza nem pótolt fák pénzbeli megváltását kell előírni. Az önkormányzat saját területen vágott ki fát, így az önkormányzati rendelet alapján kötelezetté vált bírság megfizetésére, a pótlandó fák pénzbeli megváltására. Mi a jelen gazdasági esemény könyvelésének menete? A gyakorlatban az „önmagunknak” fizetendő bírság megfizetése az önkormányzat két fizetési számlája közötti átvezetéssel történik (a fő fizetési számláról a bírságbevételi számlára). Könyvelésileg is elégséges átvezetésre tenni a gazdasági eseményt, vagy szükséges kiadási rovaton bírságfizetésen, bevételi rovaton bírságbevételen szerepeltetni?

Kérdés: Szociális intézményben (időskorúak átmeneti otthonában) a szociális gondozók 12 órás nappali (reggel 7.00-től este 19-ig) és 12 órás éjszakai (este 19 órától másnap 7.00-ig) műszakban dolgoznak. Az Mt. 113. §-ának (7) bekezdése szerint éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat fennállásakor a nyolc órát nem haladhatja meg. A gondozói munkakörre több egészségkárosító kockázat is fennáll (pl. állás, járás, fertőzésveszély, kézi anyagmozgatás, pszichoszociális tényezők stb.). Hozzáteszem, hogy a 33/1998. NM rendelet szerinti orvosi beutalón szereplő egészségkárosító kockázatok közül legalább egy (pl. ülés, vagy járás, vagy állás) mindegyik munkakör esetében fennáll. Az Mt. fentiekben említett 113. §-ának (7) bekezdését miként kell értelmezni? A szó szerinti értelmezés alapján a gondozók nem (és tulajdonképpen más munkakörben dolgozók sem) dolgozhatnának este 19.00 órától másnap reggel 7.00 óráig, mivel a beosztás szerinti (reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tartó) napi munkaidő több mint 8 óra. Hogyan lehetséges, hogy a gondozók jogszerűen dolgozhassanak az esti műszakban?

Kérdés: Adott egy önkormányzat saját tulajdonú cége, mely kulturális szolgáltatás, helyi közművelődési tevékenység céljából lett létrehozva. A munkavállalók munkaidőkeretben dolgoznak. Hogyan alakul a munkaszüneti napok kifizetése a munkaidőkeret elszámolása végén? Megilleti-e a munkavállalókat a bérpótlék? Az Mt. 101–102. §-ai alapján rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e? Ha igen, és beosztható rendes munkaidő vasárnapra, illetve munkaszüneti napra, akkor megilleti-e bérpótlék? Amennyiben igen, milyen bérpótlék illeti meg a munkavállalót? Ha pedig nem minősül rendeltetése folytán is e napon működőnek, akkor milyen bérpótlék illeti meg?

Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távol levő tisztviselő helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére létesíthető határozott időre. Mikortól minősül valaki „tartósan távol lévő”-nek? Mikortól adható erre a célra létesített kinevezés?

Kérdés: Önkormányzatunk közúti balesetben megsérült helyi lakosok számára gyűjtést szervezett. A gyűjtés nyilvánosan meg van hirdetve (honlapon és közösségi oldalon). A magánszemélyektől átutalás formában érkeznek az adományok egy elkülönített számlára. A közlemény rovatban feltüntetésre kerülnek a sérült személyek nevei, amely alapján beazonosítható, hogy kinek szánják az adományt. Ezeket az adományokat az önkormányzat tovább fogja utalni a balesetben érintettek részére. Hogyan történik ezeknek a tételeknek a könyvelése?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?