26 talált cikk a bankkártya kifejezésre

Kérdés: Az egyik kis nemzetiségi önkormányzat a bankszámlájához bankkártyával rendelkezik. Sajnos későn jelzik a bankkártya használatát, így a számla elkészültéhez képest néhány nappal később születik meg az utalványlap, így később kerül aláírásra az utalványozás, érvényesítés. Van-e esetleg erre gyakorlat, hogy ez megelőzhető legyen bankkártyás vásárlás esetén?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámú, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Önkormányzatunk delegációja Romániában volt, ahol bankkártyával fizette a belépőjegyeket és az éttermi szolgáltatást. Az egyik kártyás fizetés esetében (étteremben) nem működött a terminál, és ezért ATM-ből kellett pénzt felvenni (a fogyasztás összegét vették fel), hogy a számlát rendezni tudják. A bankszámlakivonaton 7 nap elteltével láttuk a terhelést (forintban). Helyesen járunk-e el, ha a beterhelt összeget bevételezzük a pénztárba, és az ehhez tartozó szolgáltatás számláját, ami készpénzes lett (bruttó értéken forint, áfa hatályán kívüli) kiadásba helyezzük? A többi kártyás használat esetében már működtek a terminálok, és tudtak bankkártyával fizetni (az ASP-ben csekkes fizetést választunk), a terhelést is látjuk a bankszámlakivonaton. Helyes-e az a megoldás, ha a számlákat bruttó értéken (forintban) áfa hatályán kívüliként vezetjük fel azzal az összeggel, amit beterhelt a bank? Az önkormányzatnak nincs valuta/deviza pénztára.

Kérdés: A művelődési ház és könyvtár (1-es adószámú) fénymásolási és nyomtatási szolgáltatást nyújt. Erről elegendő, ha egyszerűsített nyugtát adnak, amit az ASP-ben rögzítünk, vagy számlát kell kiállítani? A könyvtár a beiratkozásoknál jelképes tagdíjat kér, erről is elegendő, ha egyszerűsített nyugtát ad, ami rögzítésre kerül az ASP-ben, vagy számlát szükséges kiállítani?

Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja banki promóció keretében pénzben részesül. A bank ügyfelei körének bővítése érdekében kedvezményt ad minden olyan természetes személy ügyfelének, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
– egy meghatározott időtartam alatt lakossági bankszámlát nyit,
– a bankszámlát a bank honlapján lévő online számlanyitási felületen igényli,
– a megnyitott bankszámlára a bankszámlanyitást követő három hónapon keresztül legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jóváírás érkezik,
– a bankszámlához igényelt bankkártyával a bankszámlanyitást követő három hónapban legalább egyszer vásárol.
A feltételek együttes teljesítése esetén a bank egy meghatározott összegű jóváírást tesz az ügyfél bankszámlájára. A bank a kedvezmény juttatását egy kampány keretében hirdeti meg. A kampányról szóló hirdetmény a kampány időtartama alatt folyamatosan elérhető a bank hivatalos honlapján és a bank ügyfélfogadó tereiben. Ez a juttatás adómentes?

Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?

Kérdés: Elfogadható-e az olyan kiadási utalványrendelet, melyen két utalványozásra jogosult személy aláírása is szerepel, de a kettőből az egyikük személye az adott gazdasági esemény tekintetében az Ávr. 60. §-a (2) bekezdésének előírásai alapján összeférhetetlen, mert a bankkártyás fizetésnél az utalványozó személye megegyezett a bankkártya birtoklására feljogosított személlyel?

Kérdés: Településünkön év végével megszűnt az egyetlen bankfiók, ahol a lakosok egy része befizette a helyi adókat. Tiltja-e valamelyik jogszabály azt, hogy az egyes adófizetési kötelezettségüket a magánszemélyek a házipénztárba teljesítsék?

Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?

Kérdés: Egyik dolgozónk készpénzellátmányt kapott utólagos elszámolásra, majd a megvásárolni kívánt terméket nem készpénzzel, hanem bankkártyával (saját, magánbankkártyával) fizette ki. Helyesen járt-e el a dolgozó, hogy a felvett készpénz helyett magán-/saját bankkártyájával fizetett, illetve a költségvetési szerv elfogadhatja-e, hogy az így keletkezett számlán a készpénzes fizetési mód helyett bankkártyás fizetés szerepel? Belső szabályzatunk alapján csak akkor vásárolhat a dolgozó, ha van nála kiadott ellátmány utólagos elszámolásra. Továbbá a készpénzes elszámoláshoz felrögzíthető-e az a számla, amelyen bankkártyás fizetési mód szerepel?