564 cikk rendezése:
1. cikk / 564 Bölcsődei kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: A bölcsődei kisgyermeknevelő dolgozó szakközépiskolai érettségivel és 54 761 02 (kisgyermekgondozó, nevelő) OKJ-s végzettséggel rendelkezik. A kinevezésében 5221 FEOR-t rögzítettünk. A dolgozó kéri ennek módosítását „2432 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus” FEOR-számra. A FEOR ’08-hoz a KSH által kiadott módszertani útmutató 9. oldalán található táblázat szerint a „2 – Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások” egyetemi vagy főiskolai végzettséget igényelnek, amivel álláspontunk szerint a dolgozó nem rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a dolgozó FEOR-számának meghatározásakor?
2. cikk / 564 Szociálpedagógus besorolása
Kérdés: Szociálpedagógus diplomával rendelkező óvodai pedagógiai asszisztenst (köznevelési foglalkoztatottként, önkormányzati fenntartású óvodában) a hatályos jogszabályok alapján be lehet sorolni a pedagóguséletpálya-modell szerint pedagógus I. fokozatba? Több mint 6 év munkaviszonya egyéb munkakörben adott. Bérezésének alapja a 401/2023. Vhr. szerinti bruttó 538.000 Ft?
3. cikk / 564 Háziorvos fizetési fokozatának változása
Kérdés: A háziorvos az önkormányzatnál 2022. 07. 01. napjától egészségügyi szolgálati jogviszony alkalmazásban áll.
A bérszámfejtő programban rögzített adatok alapján
– elismert jogviszony időtartama 18 év 6 hónap,
– eszmei kezdetek besoroláshoz: 2004. 01. 02.,
– szolgálati idő elismeréséhez: 2004. 01. 02.,
– végkielégítéshez: 2022. 07. 01.,
– kötelező előrelépés dátuma: 2024. 01. 01.
Az Eüsztv. 1. melléklete szerint 21 évnyi jogviszony után (melyet 2025. január 2-án ért el a doktor úr) kerül magasabb fizetési fokozatba, a bérszámfejtő program mégis 1 évvel korábbi előrelépést állapítana meg neki. Mikortól jár a háziorvosnak a magasabb illetmény a fizetési fokozat változása miatt?
A bérszámfejtő programban rögzített adatok alapján
– elismert jogviszony időtartama 18 év 6 hónap,
– eszmei kezdetek besoroláshoz: 2004. 01. 02.,
– szolgálati idő elismeréséhez: 2004. 01. 02.,
– végkielégítéshez: 2022. 07. 01.,
– kötelező előrelépés dátuma: 2024. 01. 01.
Az Eüsztv. 1. melléklete szerint 21 évnyi jogviszony után (melyet 2025. január 2-án ért el a doktor úr) kerül magasabb fizetési fokozatba, a bérszámfejtő program mégis 1 évvel korábbi előrelépést állapítana meg neki. Mikortól jár a háziorvosnak a magasabb illetmény a fizetési fokozat változása miatt?
4. cikk / 564 Önkormányzati helyi újság szerkesztése
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonú gazdasági társaságot (nonprofit kft.-t) hozott létre, fő tevékenységként a „M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet” megjelölve. Alapvetően a helyi újság szerkesztése, önkormányzati kommunikáció, honlap fenntartása lenne a cég feladata. Az önkormányzat köthet-e közfel-adat-ellátási szerződést a fent említett feladatok finanszírozására (támogatásként), vagy csak szolgáltatás vásárlása útján lehetséges?
5. cikk / 564 Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
6. cikk / 564 Kisgyermeknevelő besorolása
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott minibölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelő besorolásával kapcsolatban kérek iránymutatást. Napi 4 órában, közalkalmazottként került felvételre kisgyermeknevelő munkakörben, védőnői egészségügyi főiskolai végzettségű személy. A felsőfokú bértábla szerint vagy középfokú bértábla szerint szükséges besorolni közalkalmazottként? Jelenleg a „Közalkalmazotti egyéb” bértáblában, E fizetési osztály 2. kategóriájába van besorolva, azonban felmerült, hogy felsőfokú végzettsége szerint kellene esetleg átsorolni. Mennyi bérezésre lenne jogosult jelenleg? Vállalja a kisgyermeknevelő szakképesítés megszerzését is, amennyiben szükséges.
7. cikk / 564 Konyhai dolgozók besorolása
Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
8. cikk / 564 Élelmezésvezető képesítése
Kérdés: Az önkormányzati konyha élelmezésvezetője 2017 óta látja el e feladatát. A 37/2014. EMMI rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint: „A fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés kivételével az élelmezésvezetőnek főiskolai szintű dietetikus képesítéssel, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló kormányrendelet szerinti élelmezésvezető szakképesítéssel vagy államilag elismert élelmezésvezető szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Ez azt jelenti, hogy az élelmezésvezetőnek rendelkeznie kell főiskolai szintű dietetikus képesítéssel a megfelelő élelmezésvezetői szakképesítés mellett? Ha igen, és ő nem rendelkezik ezzel, akkor e munkakörét már nem láthatja el a továbbiakban?
9. cikk / 564 Magasabb vezető képesítési követelményei
Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
10. cikk / 564 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása II.
Kérdés: Községi önkormányzatnál a munkavállalókat határozott idejű munkaszerződéssel, Mt. hatálya alá történő besorolással foglalkoztatják, segédmunkás munkakörben (FEOR 9239). Az érintett munkavállalók korábban közcélú foglalkoztatás keretében dolgoztak az önkormányzatnál. Körükben nagy a fluktuáció, ezért döntött az önkormányzat a munkaszerződéses foglalkoztatás mellett. Helyes-e ez a gyakorlat önkormányzat esetén, szükséges-e közalkalmazotti jogviszony létesítése ezekben az esetekben is?
