1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést vásárolt élelmezés keretében látja el. Az önkormányzat áfaalany. Helyesen végezzük-e a könyvelést és az áfabevallást a következő esetben? A vásárolt élelmezés számláján lévő teljes áfa összegét visszaigényelhető áfaként állítjuk be. A kiszámlázott térítési díjak (100%-ot fizet, valamint 50% kedvezménnyel fizet) számláin az áfa mint "kiszámlázott fizetendő általános forgalmi adó" szerepel. Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét pénzforgalom nélkül egy bizonylaton viszem fel mint "más fizetendő általános forgalmi adó". Az ingyenesen étkezőkre jutó áfa összegét a vásárolt élelmezés számláján lévő ingyenesen étkezőkre jutó adagszám alapján számoljuk ki. Ezek után az ASP állítja össze az áfaanalitikát.

Kérdés: Önkormányzatunk alanyi adómentes, a következők szerepelnek a törzsadatunkban:
– fő tevékenységünk: 8411 Általános közigazgatás
– Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytatunk
– nettó finanszírozási körbe tartozó költségvetési szerv.
Eladásra kerül egy 8+1 fős kisbusz, amely 89 hónapja van a tulajdonunkban, a forgalmi engedély szerint a jármű kategóriája M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel, önsúlya 1848 kg, össztömege 3020 kg. A kisbusz tanyagondnoki feladatok ellátását szolgálja, nem kapcsolódott a vásárlásához vagy a járművel végzett feladatokhoz egy alkalommal sem áfa-visszaigénylés. Tárgyi eszközként van nyilvántartva, akként szeretnénk értékesíteni, amely az Áfa-tv. 188. §-ának (3) bekezdése alapján nem számítandó bele az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba, viszont a 193. § (1) bekezdése alapján nem járhatunk el alanyi adómentes minőségben az eladáskor, tehát nettó ár + 27%-os áfával kell a vevőnek kiállítanunk a számlát, amely után áfabevallást kell készítenünk, és a tárgyhót követő hó 20-ig befizetnünk a keletkező áfát? A törzsadatunkban az áfával kapcsolatos információk közül változtat ezen paragrafusok érvényesítésében bármelyik, például esetünkben a 85–86. §-ok felsorolására?
Mi vonatkozik ránk a többi tárgyi eszközünk eladását illetően, ha például eladunk utánfutót, traktort, bútort vagy bármit?

Kérdés: Önkormányzatunk áfabevallását kívánja önellenőrizni. Ha a benyújtott önellenőrzés az eredeti áfabevallásban feltüntetett következő időszakra átvihető követelés összegét csökkenti, akkor az Art. 212. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazhatóak? Az említett rendelkezést lehet-e úgy értelmezni, hogy mivel az önellenőrzés nem tárt fel fizetendő adót, ezért a kiszámított önellenőrzési pótlék 5000 forint feletti részét nem kell megfizetni, vagy azért, mert önellenőrzéssel fizetendő adó nem is keletkezett, az Art. 212. §-ának (2) bekezdése nem is alkalmazható? Az önellenőrzés eredményeként kizárólag a következő időszakra átvihető követelés összege csökkent az értékesítést és/vagy beszerzést terhelő adót érintő korrekció eredményeként.

Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: Az Áfa-tv. vonatkozó előírásai alapján a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén az előlegként átvett összegről számlát nem kell kibocsátani. Ha jól értelmezem az Áfa-tv.-t, az 59. § alapján, ha belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizetnek előleget, nem keletkezik adókötelezettség. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén irányadó szabályokhoz hasonlóan, vagy azokból kiindulva – tekintve, hogy a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén is a fordított adózás mechanizmusa szerint keletkezik az adófizetési kötelezettség –, kell-e a belföldi fordított adózású ügylettel kapcsolatban fizetett előleg esetén számlát kibocsátani? Például, ha belföldi, áfafizetésre kötelezett adóalanyok közötti, belföldi fordított adózás alá tartozó ügylet kapcsán fizet a vevő 600 000 forint előleget, van-e számlázási kötelezettsége az eladónak?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásánál eddig adókötelezettség volt, azonban 2023. január 1-jétől kijelentkeztünk alóla. Az új díjak megállapítása hogyan történik ilyen esetben, csak a szerződésben szereplő nettó összeg kerül kiszámlázásra mentesen, az lesz a bérleti díj? Illetve szerződésmódosítás szükséges-e, vagy elegendő egy értesítő kiküldése a bérlő részére?

Kérdés: Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Kérdés: 1. Önkormányzatunk ledes közvilágítási korszerűsítést végzett a község teljes területén. Miként szükséges a korszerűsítést könyveinkben szerepeltetni?
2. Abban az esetben, ha a régebbi korszerűtlen lámpatestek nem az önkormányzat tulajdonát képezték, de az új ledes lámpatestek már igen, akkor miként szükséges nyilvántartásba venni? Esetleg egyéb tárgyi eszköz beszerzéseként?

Kérdés: Közüzemi vagy üzemanyagdíjról kiállított számlában a szolgáltatók külön sorban tüntetik fel a közbeszerzési díjat. Ezt a K355 rovaton közbeszerzési díjként kell könyvelni, vagy közüzemi díjként, pl. a K33111 rovaton villamosenergia-díjként?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt élelmezés keretében látja el a gyermekétkeztetési feladatait. A szállító külön állít ki számlát a nyersanyagról és az üzemeltetés költségeiről (bér, rezsi stb.). A nyersanyag áfáját a kedvezményekkel összhangban vonjuk le. Az ingyenesen étkezők adagszámára jutó nyersanyagáfa nem kerül visszaigénylésre, az 50% kedvezményben részesülők tekintetében az adagszámukra jutó nyersanyagáfa 50%-a, a 100%-ot fizetőkre pedig a teljes nyersanyag áfája levonásba kerül. Helyes eljárás-e a fent leírtak szerinti áfa-visszaigénylés, illetve, hogy az ingyenes étkezőkre vonatkozóan szükséges-e számlát kiállítani? ASP-ben dolgozunk, és ott kiállítjuk a nullás számlákat. Eszerint nincs pénzforgalmi bevétel, a reá jutó nyersanyag áfáját sem igényeljük vissza.