1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Intézményünk mobiltelefont vásárolt 24 havi részletre, aminek a törlesztőrészlete a havi telefonszámlában jelenik meg. A telefont egy összegben bevételeztük átvételkor az alábbiak szerint a szerződésben szereplő összeggel: T 1311242 – K 9244. A telefon törlesztőrészlete a havi számlákban a K64-es rovatra kerül rögzítésre, amelyet negyedévente kivezetünk a befejezetlen beruházások közül: K 15113 – T 843599. Helyesen járunk el a könyvelésnél?

Kérdés: Vállalkozási tevékenységünk bevételéből szerettünk volna egy informatikaieszköz-beszerzést lefolytatni, melyre kötelezettséget vállaltunk, beszerzési tervünkben is szerepeltettük, azonban csiphiányra hivatkozva a beszállító jelezte, hogy a termékek leszállítását csak januárban tudják teljesíteni, és a számlázása is akkor fog megtörténni. Az így keletkező pénzmaradványt hogyan tudjuk átvinni a következő évre, hogy abból teljesítsük a kifizetést?

Kérdés: Önkormányzatunk egy bányatavat horgásztóként kíván hasznosítani. Az engedélyeket beszereztük. Milyen COFOG-ot kell használnunk, 086090 Szabadidős szolgáltatás vagy 042360 Halászat, Haltenyésztés? A beszerzett halállományt hogyan kell helyesen lekönyvelni? A horgásztavat a befolyt napijegyekből, bérletek értékesítéséből szeretnénk üzemeltetni.

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?

Kérdés: A víziközművel kapcsolatos önkormányzati feladatokra bérleti szerződésünk van a regionális víziközmű-társasággal. Mi kiszámlázzuk a bérleti díjat, amire megfizetjük a fizetendő áfát a NAV felé, a társaság által felénk kiállított számlákra (amik az éves gördülő tervben szerepelnek) pedig visszaigényeljük az áfát. Ha kevesebb feladatról állít ki számlát, mint a bérleti díj, akkor év végén elszámolás keretében megfizeti a különbözetet. Más szennyvízzel kapcsolatos feladatra is (ami nem szerepel a gördülő tervben, tehát nem a bérleti díjjal szemben kerül elszámolásra) visszaigényelhetjük az áfát, vagy csak a bérleti díjjal szemben beállított feladatokra lehet?

Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?

Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?

Kérdés: Kis önkormányzat, mely nem áfaalany, építési telket ad ingyen a fiataloknak. Az áfát meg kell fizetnie az önkormányzatnak a forgalmi érték után? Ha egy kis összegért kiszámlázza a vevőknek a telket, akkor kell áfát fizetnie? Ha igen, az áfát a számla nettó összege után vagy a forgalmi érték után kell fizetnie?

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.

Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?