Találati lista:
341. cikk / 1133 Idegen épületen végzett beruházás/felújítás
Kérdés: Idegen épületen végzett beruházást/felújítást hogyan könyveljük helyesen? Intézetünknél felügyeletiszerv-változás történt, ezért az ingatlanok az 1-es számlaosztályból átkerültek a 0-s számlaosztályba, mivel az ingatlan tulajdonjoga a korábbi felügyeleti szervnél maradt, s nekünk szerződés alapján csak használati jogunk van. Az ingatlanon nyílászárócserét, mennyezetbe épített lámpa cseréjét stb. szeretnénk végezni. Hogyan történik ennek helyesen a nyilvántartása és a könyvelése?
342. cikk / 1133 Önkormányzati utak létesítésének áfája
Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?
343. cikk / 1133 Úthasználati díjat terhelő áfa levonása, úthasználati díj továbbszámlázása
Kérdés: Egy Szlovákiában letelepedett, flottakezeléssel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó társaság szolgáltatási szerződés keretében kezeli a jellemzően szállítmányozással foglalkozó ügyfelek flottáit.
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
1. A társaság által megvásárolt úthasználati díj az ügyfelek részére történő továbbszámlázás során járulékos szolgáltatásként beépül a flottakezelési szolgáltatás adóalapjába, így a társaság egyetlen, összetett szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Héa-irányelv 44. cikkének szabályaival összhangban a társaság által nyújtott flottakezelési szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedési helye határozza meg, azaz jól gondoljuk, hogy a társaságnak nem merül fel Magyarországon áfakötelezettsége az úthasználati díj közvetítésével összefüggésben?
2. A társaság az útdíjat saját nevében, de az ügyfelek részére fizeti meg, és azt flottakezelési szolgáltatása keretében továbbszámlázza ügyfelei részére. Helyesen látjuk, hogy az Áfa-tv. 125. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve a 247. § (3) bekezdése alapján a társaság jogosult az útdíjon felszámított áfa visszaigénylésére?
3. A társaság előző pontban említett áfa-visszaigénylési jogosultságát nem befolyásolja, ha az ügyfelek részére kiállított számlákon "flottakezelési szolgáltatás" kerül feltüntetésre (mely magában foglalja a továbbszámlázott úthasználati díjak összegét is), azaz nem szükséges külön utalni a számlán az úthasználati díj áthárítására?
4. Amennyiben mégis szükséges a számlán utalni az útdíj áthárítására, elegendő-e a számlán csupán annak tényét jelezni, hogy a flottakezelési szolgáltatás ellenértéke tartalmazza az úthasználati díjat is, vagy azt külön sorban, konkrét értékkel kell szerepeltetni?
344. cikk / 1133 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
345. cikk / 1133 Szerződéstől történő elállás kapcsán fizetett összeg
Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
346. cikk / 1133 ERA-kód
Kérdés: Felsőoktatási intézményként működve (alaptevékenységek: oktatás és egészségügy) szolgáltatások elszámolása témakörben kérem a segítségüket. A K336-os ERA-rovat a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokat tartalmazza, és a következőképpen fogalmaz:
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
"...szolgáltatások... vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek..."
Amennyiben egyértelműen szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásról van szó, amelyet államháztartáson belüli szerv végez, az ezen a rovaton egyáltalán nem, csak más ERA-rovaton számolható el? (Pl. Kutatóintézetünk DNS-szekvenálást, idegsejtvizsgálatot végeztet államháztartáson belüli szervezettel.)
347. cikk / 1133 Márványtábla számvitele
Kérdés: Műemlék jellegű épületre készített és elhelyezett emlék márványtábla könyvviteli elszámolása hogyan történjen?
348. cikk / 1133 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében adókötelezettséget választott az elmúlt években. 2017-ben az egyik bérlőnk jelentős felújítást hajtott végre az ingatlanon, amit beszámítottunk a bérleti díjba. A felújítás befejezésekor kiszámláztunk részére 24 havi bérleti díjat áfásan. A számlázott időszak 2019. 07. hónapban járt le. 2019. január 1-jétől – mivel lejárt az 5 év – adómentességet választottunk az ingatlan-bérbeadásra. A bérlő a számla áfatartalmát levonásba helyezte. Kell-e a számlát módosítanunk?
349. cikk / 1133 Szakmai anyag vagy üzemeltetési anyag beszerzése
Kérdés: Mindig nehézséget okoz számunkra annak eldöntése, hogy a beszerzett anyagokat a K311 vagy a K312 rovatra számoljuk-e el. Milyen szempontok szerint tudjuk besorolni egyik vagy másik rovatba? A K311 rovaton a jogszabály által felsorolt anyagokon túl mik számolhatók el, illetve a K312 rovaton történő elszámolásnál vannak-e a meghatározásra szempontok? A beszerzésnek milyen számviteli elszámolási lépései vannak?
350. cikk / 1133 Ingyenes földhasználati jog alapítása
Kérdés: Önkormányzatunk ingyenes földhasználati jog alapítására kötött szerződést egy másik önkormányzattal. A szerződés arra irányul, hogy önkormányzatunk a másik önkormányzat tulajdonában levő földterületen (külterületi telek, önálló helyrajzi számmal) ingyenes földhasználatot kap, amelyre egy felépítményt épít, ami önkormányzatunk tulajdona lesz. Az ingyenes földhasználati jogot önkormányzatunk vagyonában milyen jogcímen és milyen értékben vegyük nyilvántartásba?
