Beruházás bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Helyi, közforgalmú autóbuszjárat

Kérdés: Önkormányzatunk közszolgáltatási szerződést kötött egy vállalkozással a város közigazgatási határain belül menetrend szerinti, helyi, közforgalmú autóbusz közlekedési hálózat működtetésére. Az utasok a járatokat vonaljegy nélkül, díjmentesen vehetik igénybe a teljes vonalszakaszon. A menetrend szerinti járatnak megállója van egy forgalmas üzletközpontnál, amelynek tulajdonosa vállalta, hogy az önkormányzat által fizetendő szolgáltatási díj egy részét, számla ellenében, megtéríti önkormányzatunk részére. A szolgáltatási díjból továbbszámlázott összeget a kiadás felmerülésekor a K335 közvetített szolgáltatások rovaton számoljuk el. A bevétel elszámolása B403 közvetített szolgáltatások ellenértéke rovaton történik. Jelenleg a kiadáskor felmerülő áfát nem levonható áfaként kezeljük. A bevételhez kapcsolódó számla kiállításakor azonban 27%-os áfakulccsal számolunk, és szerepeltetjük az önkormányzat áfabevallásában. Ebben az esetben van-e lehetőségünk arra, hogy a kiadási oldalon elszámolt közvetített szolgáltatások áfáját levonásba helyezzük?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az adóalany a rá áthárított előzetesen felszámított áfát olyan mértékben jogosult levonásba helyezni, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel. Ebből a szabályból következően a beszerzés áfája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Járdafelújítás

Kérdés: Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.
Részlet a válaszából: […] ...növekedésével, de a felújítás értéke a tárgyi eszköz bekerülési értékét növeli.Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása. Beruházás továbbá a beszerzett tárgyi eszköz üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

"Látképgaléria" képeinek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk a művelődési ház kerítésén ún. "látképgalériát" hozott létre. A képek (melyek festmények másolatai, nagy méretű műanyag táblák) egy évig vannak kiállítva. Nyilvántartásunkban a képek kis értékű tárgyi eszközként szerepelnek. A használaton kívüli, régi képekből szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az, hogy az értékesítés áfaköteles-e? (A képek beszerzésekor az áfa nem került levonásra.)
Részlet a válaszából: […] A képek értékesítése áfaköteles. Az értékesítésről számlát, vagy ha a vevő magánszemély, és az értékesítéssel egyidejűleg készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel egyenlíti ki a vételárat, és nem kér számlát, akkor nyugtát kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Küldemények nemzetközi szállításához kapcsolódó szolgáltatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság nemzetközi szállítmányozással, valamint küldemények (csomagok, levelek stb.) nemzetközi kézbesítésével foglalkozik. A?társaság az általa szállított termékek vámkezeléséhez kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Néhány szolgáltatás – pl. állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzése, közvetett vámjogi képviselet, valamint vámraktározás, árutovábbítás, átmeneti megőrzés alatti vagy exportált termékekhez kapcsolódó szolgáltatások – esetében kérdésként merült fel, hogy mi az ügyfél részére nyújtott szolgáltatás helyes áfakezelése?
Részlet a válaszából: […] ...megítélésére vonatkozó rendező elvekre figyelemmel az állat- és növényegészségügyi bizonyítványok beszerzésének díja, illetve a közvetett vámjogi képviselet díja az Áfa-tv. 75. §-a (1) bekezdésnek b) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

TOP 3.2.1-15 támogatás

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
Részlet a válaszából: […] ...tervek, kiviteli és tendertervek a bekerülési érték részét képezik.– Ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja, mint egyéb járulékos költségek, díjak nem képezik a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. Véleményünk szerint akkor nem szükséges átláthatósági nyilatkozat beszerzése, ha a kifizetés teljesítéséhez nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás.Azt, hogy mely esetekben nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Kártérítés, kártalanítás, jogalap nélküli gazdagodás?

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Önkormányzat értékesítése saját konyha részére

Kérdés: A program elsődleges célja, hogy a saját konyhákat ellássa alapanyaggal. A termék előállítása önkormányzatnál történik, a konyhákat pedig januártól a hivatal üzemelteti, tehát a konyhára történő értékesítés esetén számlát kell kiállítani. A kérdés, hogy milyen áron? Elvileg piaci áron kellene értékesíteni (kialakult rendszer, hogy 3 közeli piacon lévő átlagárral számolnak), a konyhák azonban a termékeket közbeszerzési áron veszik be, vagyis annál magasabb áron nem vásárolhat. Sokszor a piaci ár magasabb, mint a közbeszerzésben megállapított ár, alkalmazható-e a közbeszerzési ár, vagy ragaszkodni kellene a piaci árhoz, de ebben az esetben a konyha tér el a számára engedélyezett ártól? Előző évben a konyhákat az önkormányzat üzemeltette, így érvényesült az a cél, hogy a konyhák ingyen jussanak a megtermelt terményekhez. Jelen felállásban ez a cél nem működik, hiszen szerintünk nem lehet ingyenes átadás más intézménynek, hacsak nem térítés nélküli átadásként kezeljük, és megfizetjük utána az áfát, de a konyhának akkor is bevételeznie kell a terméket valamilyen áron, hogy az élelmiszeralapanyag-költség teljeskörűen megállapítható legyen.
Részlet a válaszából: […] ...hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a hivatal nem szabályozta a közbeszerzés alá nem tartozó beszerzések rendjét, még nem jelenti azt, hogy ebben a körben teljesen szabadon, kötöttségek nélkül lehetne kötelezettséget vállalni. Az államháztartási előírásokat ekkor is alkalmazni kell.Az Áht...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.
1
35
36
37
106