392 talált cikk az egészségügy kifejezésre

Kérdés: Településünkön a háziorvosi praxist az önkormányzat működteti 2018. 09. 01. óta. A körzeti ápolónőt jelenleg egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazzuk, 2021. január 1. napjától. Az ápolónő 1983. 08. 01. napjától 1991. 12. 31-ig a városi kórháznál dolgozott, ahonnan áthelyezéssel a polgármesteri hivatal alkalmazásába került 1995. 03. 01. napjáig, mely közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. Ezt követően egy magánpraxisba, a háziorvos által működtetett betéti társaság alkalmazásába került 1995. 04. 01-től 2018. 08. 31-ig. Ez a munkaviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 2018. 09. 01-től az önkormányzat átvette a háziorvosi praxis működtetését, ahol munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt 2020. 12. 31. napjával. Az új egészségügyi törvény hatálybalépésével 2021. 01. 01-től jelenleg is az önkormányzatunk tovább alkalmazza. Jelenleg a munkavállalónk a 40 éves szolgálati viszonnyal nyugdíjazását kérte. Az új egészségügyi törvény alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyában jogosult-e jubileumi jutalomra?

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat azon gondolkodik, hogy a városüzemeltetési kft. feladatait, 15 fő alkalmazottal együtt, az intézményhez csoportosítja át. A feladatok konkrétan: strand-, sportlétesítmény- és vásárcsarnok-üzemeltetés, mezőgazdasági gépi munkák, személyszállítás busszal és szálláshely-szolgáltatás. Az önkormányzat a kft. működtetéséhez anyagi forrásokkal hozzájárul. Az intézménynek vállalkozási tevékenység keretében kell-e ellátnia az átvett feladatokat az átszervezést követően? Jól gondoljuk, hogy a tevékenység formája (alap- vagy vállalkozási) COFOG-onként állapítandó meg? Illetve ha az újonnan átvett COFOG hasznot termel, akkor az vállalkozási tevékenység lesz, ha pedig veszteséges, akkor alaptevékenység?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja elvált. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik a családi kedvezmény érvényesítésével összefüggő szabályokat?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke egyetemista. A Módtv.-ben foglalt változások hogyan érintik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, ha az egyetemista hallgatói jogviszonya szünetel?

Kérdés: A hatályos 2020. évi C. törvény 8. §-ának (9a) bekezdése alapján egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy munkakört védőnői végzettséghez kötök (pl. "F" fokozat esetén), akkor a főiskolai diploma keltétől számítva minden évet be kell számolnom a fizetési fokozat megállapításához, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végzett előtte a munkavállaló? (Például vállalkozó volt, vagy egyéb, Mt. hatálya alá tartozó munkakörben volt alkalmazva, akkor is?) Illetve, ha egy egészségügyi dolgozó a végzettsége megszerzését követően teljesen más munkakörben helyezkedik el, akkor azt az időszakot is be kell számítani előzményként? A törvény ezen módosítása 2021. 12. 01. naptól hatályos, ebben az esetben ezt a bővebb besorolást csak a 2021. 12. 01-ét követően belépők tekintetében kell alkalmaznunk, vagy a már korábban belépett és besorolt dolgozó esetében újra el kell végezni a besorolást?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony esetében jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjba vonul?

Kérdés: Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Kérdés: A 2020. évi C. törvény 4. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint: A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője (egészségügyi dolgozó) lett az a magánszemély, aki a kórházzal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság felügyelőbizottságának a tagja. A társaság a magyar államnak minősített többségi befolyása alatt álló kft. Le kell mondani a felügyelőbizottsági tagságáról a magánszemélynek, miután a kórház pénzügyi és számviteli osztályvezetője lett?

Kérdés: Fül-orr-gégész szakorvos dolgozik nálunk heti 4 órában úgy, hogy heti 40 órás főállása van a városi kórházban. A 664/2021. Korm. rendelet alapján decemberben megkapta a városi kórháztól a 25 éves jubileumi jutalmát, és véleménye szerint a heti 4 órás foglalkoztatása miatt itt is megilleti a jubileumi jutalom arányos része. A hivatkozott jogszabály 2. §-ának (4) bekezdése alapján ha több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszonya van, abban az esetben is csak egy alkalommal illeti meg szolgálati elismerés. A mi értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy csak egy helyen veheti fel a jubileumi jutalmát, és mivel a főállású munkahelyén azt megkapta, nekünk nincs jubileumijutalom-fizetési kötelezettségünk.