1236 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk több – önállóan gazdálkodó jogi személynek minősülő – költségvetési és egyéb szervnek biztosít a működéséhez térítésmentesen ingatlant, azonban az ingatlan közüzemi költségeit a használóval megtéríttetjük. Kérdésünk, hogy kell-e emiatt számlát kiállítanunk, valamint hogy milyen adómérték alá tartozik a közüzemi költség továbbszámlázása?

Kérdés: Egy kft. nyugdíjasotthont létesít, amelyben az egyes lakások vonatkozásában az azt bérlőknek – igény szerint – lakáshasználati jogot alapít. A nyugdíjasok szociális ellátását nem a kft. végzi. Kérdésünk, hogy a lakáshasználati jog alapítását a kft. adókötelesen számlázza-e?

Kérdés: Az új szabályok szerint január 1-jétől 250 ezer forint feletti készpénz fizetésekor az adóhatóság megbírságolja a feleket. Ez azt jelenti, hogy közüzemi díjat sem lehet készpénzben fizetni? Miként minősül az az eset, ha postai befizetési bizonylaton kell fizetni? Magánszemélyeknek is bankszámlát kell nyitniuk az új szabály miatt?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Önkormányzatunk a képviselőknek és a bizottsági tagoknak az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján természetbeni juttatásként térítésmentes étkezést biztosít. Kérdésünk, hogy ezen juttatás értéke után az önkormányzatnak keletkezik-e áfabefizetési kötelezettsége?

Kérdés: Kérem segítségüket az alábbi kérdésekben. Hogyan járunk el helyesen? Hogyan jár el a munkát végző cég helyesen az alábbi szolgáltatások esetében? 2007. évi szerződés szerint 2007-ben részszámlázás történt. Az Áfa-tv. szerint lehetőség volt az egyenes adó megtartására a 2008. év I-IV. hónapban, és így történt a számlázás. Az előzőekben leírt esethez 2008-ban alvállalkozó is végzett munkát. Ez a szerződés 2008. évi, és számlázás is csak 2008-ban történt I-IV. hónapban fordított adózás formájában. Kérdés: Ha a fővállalkozó szerződése egyenes adós az áfa szempontjából, lehet-e az alvállalkozó fordított áfás? Ha a szerződés nem engedélyköteles, de I-IV. hónapban végzett munka besorolása miatt fordított adózás alá tartozott, V. hónaptól hogyan kell elszámolni az áfát?

Kérdés: Vevőként, a fordított adózású nettó ellenérték pénzforgalmi teljesítése után, pénzforgalom nélküli áfabevételt (919232) és előzetes áfatartalmat (18222, 18232, 561212) kell könyvelni a 499. számla közbeiktatásával. Problémánk, hogy az adóhatóságnak utalt (fordított adózáshoz kapcsolódó) nem levonható áfa befizetésének mi lesz a fedezete. Elgondolásunk szerint a 919232 főkönyvi számon képződött bevétellel előirányzatot kell emelni, és ezzel fedezetet (előirányzatot) teremteni az 56122. Áfabefizetés főkönyvi számnak. Helyes az elgondolásunk? Amennyiben nem, kérem, hogy javasoljanak megoldást a problémára!

Kérdés: Intézményünk megállapodást kötött egy céggel, hogy a vásárlások forgalomnövekedései után időszakonként, utólag az árengedményt vásárlási utalvány formájában kapjuk meg. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani a kapott és levásárolt utalványt?

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?

Kérdés: Önkormányzatunk és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) úgynevezett PPP szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés keretében a magánbefektető (többek között) köteles egy uszoda megépítésére, és meghatározott időszakra (közcélú igénybevételi időszakra) a tanuszoda használatát átadni az önkormányzat részére, valamint köteles 15 év után a tanuszoda tulajdonjogát jelképes összeg ellenében az önkormányzatnak átadni, ha az igényt tart rá. Az önkormányzat és az ÖTM köteles szolgáltatási díjat fizetni. A tanuszoda a magánbefektető tulajdonában áll, de a földterület az önkormányzat tulajdona. A magánbefektetőt használati jog illeti meg a földterületre. Az önkormányzat a közcélú igénybevételi időszak egy részét bérleti díj ellenében visszaadja a magánbefektetőnek, egy részében ingyenes szolgáltatást nyújt, de ellenérték fejében is nyújt szolgáltatást (pl. reklámoz, belépti díjat szed rendezvényekre). Mivel bérlethez is felhasználja az önkormányzat a szerződés szerint neki járó időszakot, keletkezik-e részben levonási joga?