Pályázati forrásból megvalósult beruházás elszámolása

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?
Részlet a válaszából: […] A kérdés több gazdasági eseményt tartalmaz, amelyek részbenpénzforgalommal kapcsolatosak, részben egyéb gazdasági műveletnek minősülnek.Ezek a következők:1. KötelezettségvállalásA kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét a szerződéstartalma határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Az érvényesítési jogkör gyakorlása

Kérdés: Belső ellenőrzési csoportunk kétféleképpen értelmezi a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 135. § (4) bekezdését. Melyik értelmezés a helyes? 1. A kormányrendelet a gazdasági szervezet vezetőjét ruházza fel az érvényesítés jogkörével, ezenkívül az intézményvezetőnek (középiskoláról van szó) lehetőséget ad arra, hogy írásbeli megbízása alapján megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozó is érvényesítsen. 2. Csak a gazdasági szervezet vezetője által (mert középiskolában nincs jegyző) írásban megbízott dolgozó (megfelelő végzettségű és képesítésű) gyakorolhatja az érvényesítési jogkört.
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet vonatkozó rendelkezése értelmében azérvényesítő feladat ellátására a gazdasági vezető jogosult. Azonban ezt ajogkörét át is ruházhatja (például: távolléte vagy más akadályoztatása esetére)megfelelő végzettségű és képesítésű dolgozóra. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Illeték fizetése

Kérdés: Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől valóban változott az illetékbeszedésszabályozása. Az illetékhivatal feladatai átkerültek az Adó- és PénzügyiEllenőrzési Hivatal igazgatóságainak hatáskörébe. Az adóhatóság teljes körűjogutódja az illetékhivataloknak, így a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Ismételt önellenőrzés 2.

Kérdés: A benyújtott bevallásunkat másodszor kell önellenőriznünk. Az első alkalommal az önellenőrzés a javunkra szólt, akkor nem kellett pótlékot felszámítani. Most milyen pótlékmértéket kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget biztosít azadózóknak arra, hogy beadott bevallásukat később módosíthassák. Az Art. 50-51.§-ai szabályozzák az önellenőrzés intézményét. A pótlék megállapításáról ésfizetéséről az Art. 168-169. §-ai rendelkeznek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] ...adózó abban azesetben, amennyiben a munkáltatója már megszűnt, és emiatt a munkavállalótóllevont és bevallott járulékokat nem tudja önellenőrzéssel helyesbíteni ésmegtéríteni a munkavállalója részére, úgy a magánszemély az önadózás szabályaiszerint állapítja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Részjogerő

Kérdés: Az adóhatóság 2004-2005. évet átfogó ellenőrzéssel vizsgálta. Az elsőfokú határozat jelentős megállapítást nem tett, de az egyik pontját nem tudjuk elfogadni. Mindenképpen fellebbezni akarunk, mert álláspontunk szerint nem felel meg a jogszabályoknak az adóhatóság előírása. A többi megállapítással egyetértünk. Lehetséges-e, hogy csak egy pontot fellebbezünk, és a határozat azon pontjai, amelyekkel egyetértünk – köztük több olyan is van, amely a javunkra tartalmaz megállapítást – jogerőre (részjogerő) emelkedjenek? Ebben az esetben a javunkra megállapított adókülönbözetet már most visszakaphatnánk.
Részlet a válaszából: […] A közigazgatási eljárások általában nem ismerik a részjogerőintézményét. Így a korábbi időszakban az adóhatósági eljárásban is általánosszabály volt, hogy amennyiben az adózó a határozatnak akár csak egyik pontjátis megfellebbezte, a felettes adóhatóság a határozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Cég telefonjának magáncélú használata I.

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
Részlet a válaszából: […] ...minősíti-eaz adóbevallás, a bankszámla-ügyintézés, illetőleg a nyugdíjazás miatti telefonbeszélgetést.Az adóhatóság az esetleges ellenőrzés során a hivatalosnakminősített beszélgetéseket ellenőrizheti szúrópróbaszerűen, és ennek során kellaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Garantált illetményt növelő pótlék

Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettségem mérlegképes könyvelő, rendelkezem még alapfokú számítógépes végzettséggel is. Beosztásom gazdasági ügyintéző, a munkaidőm 50 százalékát számítógép előtt töltöm. Jár-e nekem a garantált illetményt növelő százalék?
Részlet a válaszából: […] ...§-a, ami szerint a munkáltató köteles a képernyős munkahelyentörténő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeresellenőrzésére, a kockázatok előfordulásának vizsgálatára.A fenti két jogszabály a képernyő előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványokra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: A korábban beszerzett nyomtatványaink (számlatömbök, nyugtatömbök) 2007. július 1-je után egyáltalán nem használhatók? Mit kell tennünk a még be nem telt tömbökkel? Minden egyes nyomtatványra (pl. vizitdíjnyomtatvány, belépőjegy) vonatkozik ez a tilalom?
Részlet a válaszából: […] ...kell.)A szabályok megszegésével előállított, értékesítettnyomtatványok adóigazgatási azonosításra nem alkalmasak, azokat egy esetlegesellenőrzés megkifogásolja. Segítség a vásárlók részére, hogy a hatályosszabályok előírják a nyomtatvány értékesítője részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Teljesítés időpontja

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A beadvány szerint egy cég számítástechnikai szolgáltatást2005. december 1-jétől 2006. november 30-ig tartó időtartammal nyújt. Aszerződés alapján az időtartam alatt fizetésre egyszer kerül sor, 2005decemberében. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerint ha a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.
1
39
40
41
49