2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: X cég elnyert egy vissza nem térítendő támogatást. A támogatási szerződésben foglaltak szerint X cég a támogatás megvalósításához bevonta Y alvállalkozót. Az Y alvállalkozó által kiállított számla nettó értékét a támogatást nyújtó szervezet egyenlíti ki közvetlenül az Y szállítócégnek engedményezési megállapodás alapján. A számla áfatartalmát az X cég fizeti meg az Y szállítócég részére. X cég visszaigényelheti-e, illetve kifizetett számlaként figyelembe veheti-e a beszerzés áfatartalmát a bevallásban?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?

Kérdés: Városunkban az intézményi ellátó szervezetnél a készletbeszerzésekhez kapcsolódó raktárat nem működtetünk. Likviditási nehézségek, illetve adminisztrációs munka és költségtöbblet miatt minden esetben csak annyi készletbeszerzés történik, amennyi adott pillanatban szükséges, és azonnal költségként kerül elszámolásra. A Költségvetési Levelek egy korábbi cikke alapján ezt az állapotot elfogadhatónak lehet minősíteni. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mely törvények foglalkoznak ennek szabályozásával, illetve a raktárüzemeltetés szükségessége köthető-e költségvetési összeghez, illetve egyéb intézményi paraméterhez?

Kérdés: 1. Európai Unión kívüli szolgáltatások számláiban (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? 2. Európai Unión belülről származó, már áfát tartalmazó, illetve áfát nem tartalmazó számlákon (szállás, konferencia részvételi díja stb.) szereplő áfát vissza lehet-e igényelni, ha a visszaigénylés egyéb feltételei fennállnak (áfaalanyiság áfaköteles tevékenységhez stb.)? Amennyiben igen, akkor milyen kulccsal és mely soron kell szerepeltetni az adóbevallásban?

Kérdés: Iskolánk vegyes típusú, gimnázium és szakközépiskola. Szakmai képzést közgazdasági szakközépiskolai orientációs képzéssel és érettségi utáni felsőfokú számviteli szakügyintéző képzés keretében folytatunk. Gimnáziumi osztályainkban minden évfolyamon folyik számítástechnikai oktatás. A szakmai képzés terén a beiskolázásunk az utóbbi években kevésbé sikeres, illetve a szakképzés struktúrája jelenleg átalakítás alatt van, ezért ebben az időszakban a bizonytalanság miatt a váltással célszerű lenne kivárni. Fogadhat-e az intézmény szakképzési hozzájárulást fejlesztési megállapodás alapján, ha csak gimnáziumi képzést folytatunk? Az intézménynek a technikai fejlesztésre más forrása nincs.

Kérdés: Szervezetünk feladata az idegenforgalom szervezése, növelése Magyarország egyes régióiban. Működésünk során időközönként az Unión belül is igénybe veszünk marketingszolgáltatást, hogy minél több külföldi vendéget csábítsunk a magyar látványosságok megtekintésére. A Magyarországon igénybe vett szolgáltatások esetében a teljesítési helye egyértelműen belföld. Mi a helyzet akkor, amikor a szolgáltatás tényleges teljesítési helye külföldön van?

Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?

Kérdés: Önkormányzatunk egy ingatlanát az elmúlt hónapban lopásból származó komoly kár érte. Az ingatlan védelmét biztosító cég – a szerződésben meghatározottak szerint – kártérítés megfizetésére kötelezett. Kell-e nekünk a kártérítés miatt áfás számlát kibocsátani?

Kérdés: 2003. november 28-án egy városi önkormányzatnál egy önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény jött létre (kiválással), amely azt megelőzően egy önállóan gazdálkodó intézményen belül részben önálló intézményként működött. Ez az intézmény 2003. évre nem készített beszámolót, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2003. évi bevételeit-kiadásait az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény számolta el, ahonnan kivált. Ez az önálló költségvetési szerv: – folytatta a részben önálló intézményi feladatait, – feladatot kapott attól az önállóan gazdálkodó intézménytől, amelyből kivált, – feladatot kapott egy másik önállóan gazdálkodó intézménytől, amely ez után a megyei önkormányzat felügyelete alá került, – a felügyeleti szerve egyéb feladatokkal is megbízta. A fenti feladatok elvégzéséhez a felügyeleti szerv, az önkormányzat épületet, ügyviteli felszereléseket, berendezéseket, gépeket, valamint járművet kapott, közel 40 millió Ft értékben. Az önkormányzattól kapott indulóvagyont (ingatlan, berendezések, jármű) a számviteli nyilvántartásban és a mérlegben indulótőkeként kell-e nyilvántartani (szerepeltetni), vagy a tárgyévi tőkeváltozásként a 412 főkönyvön, és melyik év beszámolójában?