2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Pályázatokból nyert tavalyi támogatásokat a veszélyhelyzet miatt ebben az évben sem tudjuk felhasználni, miközben a felhasználást a 04-es táblában fel kell könyvelnünk. Mi a teendő az áthúzódó pénzmaradvány összegével?

Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?

Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?

Kérdés: Idős kollégánk temetési költségéhez a munkáltató pénzbeni hozzájárulást adott, fix összegben, levonások nélkül. Az alapbizonylat (temetési költség számlája) az elhunyt gyermekének a nevére szól. A kifizetést mely jogcímen eszközöljük?

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és ezzel egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, melyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk-e testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?

Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?

Kérdés: 122 millió forintért vásárolt önkormányzatunk egy épületet, melyet az idei évben elbontottunk. A bontás miatt a tárgyi eszközökből ki kell vezetni az épületet. Terven felüli ÉCS elszámolása után az eszköz állományi számláját állítjuk szembe az ÉCS-számlával annak érdekében, hogy a könyvből eltűnjön?

Kérdés: Nyári szezonban egy költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőterületen a gyermekek hasznos szabadidő-eltöltéséhez az üzemeltető intézmény ingyenes gyermekfoglalkozásokat, gyermekrendezvényeket szervez azzal, hogy a felmerülő költségekhez önkéntes pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat elfogad. Milyen szabályai vannak a felajánlott adományok elfogadásának, dokumentálásának? Van-e áfavonzata a befizetett pénzbeli adománynak?

Kérdés: Reprezentációs költséggel és az utána fizetett adóval és járulékkal kapcsolatosan adózás szempontjából lényeges-e, hogy az önkormányzat által szervezett rendezvény nyílt vagy zárt körű? Ehhez kapcsolódóan a Költségvetési Levelek 249. számában a 4552. kérdésre adott választ úgy kell értelmezni, hogy az önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat által szervezett falunapon elfogyasztott étel és ital nem számít reprezentációs költségnek, és így az önkormányzatoknak nem keletkezik fizetési kötelezettsége (15% kifizetői szja és 15,5% szocho; igaz, az utóbbit 06. 10-től ideiglenesen nem kell megfizetni)? A vendéglátáshoz kapcsolódó számlákat dologi kiadásként könyvelhetjük?