1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy svájci székhelyű társaság, amely sem a Közösség területén, sem Magyarországon nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, Közösségen belüli távértékesítés végzése érdekében Magyarországon regisztrált az uniós egyablakos rendszerbe, hogy a Közösségen belüli távértékesítései kapcsán felmerült adófizetési kötelezettségét a NAV közreműködésével teljesíthesse. A társaság Közösségen belüli távértékesítései mellett azonban magyar nem adóalanyok részére is végez termékértékesítéseket, melyek esetében a távértékesítés szabályai nem alkalmazhatók (tekintettel arra, hogy a feladási és rendeltetési ország is Magyarország), azokat tehát belföldi termékértékesítésként kell kezelnie, belföldi áfás számlával kell bizonylatolnia. Ezen termékértékesítése kapcsán tehát valójában ugyanazon termék értékesítését valósítja meg, mint a távértékesítés esetén, ugyanakkor az Áfa-tv. szabályainak megfelelően a két ügylet különböző adókezelést von maga után. A belföldi termékértékesítése miatt tehát magyar adószámmal kell rendelkeznie, és magyar adóbevallást szükséges benyújtania. Tekintettel arra, hogy mind a távértékesítése, mind pedig a belföldi értékesítése tárgyául szolgáló termékeket magyar beszállítójával gyártatja le, mindkét ügylethez kapcsolódóan magyar áfával terhelt bejövő számlákkal rendelkezik. Jól gondolom, hogy a társaság az egyablakos rendszerben a Közösségen belüli távértékesítés szabályai szerint külföldre értékesített termékekhez kapcsolódóan rá áthárított belföldi áfát is levonhatja a magyar áfabevallásában, tekintettel arra, hogy belföldi értékesítése kapcsán rendelkezik magyar adószámmal, és magyar áfabevallás benyújtására kötelezett? Vagy a Közösségen belüli távértékesítésekkel kapcsolatos beszerzések árában rá áthárított áfát az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti adó-visszatéríttetés keretében kérheti vissza?

Kérdés: Egy általános szabályok szerint adózó belföldi adóalany egy szlovák-magyar webáruházból vásárolt terméket. A számlán szerepel az eladó közösségi adószáma, a vevő adószáma azonban nem került feltüntetésre. A terméket Szlovákiában adják fel. Az értékesítésről kiállított számlán magyar áfamérték került felszámításra. A kereskedő honlapján található információk szerint az értékesítő cég több közösségi tagállamban is rendelkezik raktárkészlettel. Az ügylettel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek vagy Közösségen belüli távértékesítésnek minősül? Helyes-e továbbá az az értelmezés, mely szerint a belföldi adóalany a fenti ügylet esetén adóalapnak a kapott számlán szereplő nettó értéket tekintheti, valamint, hogy adólevonási joggal nem élhet, mivel nem áll a rendelkezésére az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti, a nevére szóló, a termék Közösségen belüli beszerzése teljesítését tanúsító számla?

Kérdés: Kórház által létrehozott közhasznú alapítvány orvostechnikai eszközöket szerez be (célja szerint), majd bérbe adja azokat a betegellátás színvonalának emelését segítendő kórházi betegellátó osztályokra. Az eszközöket a kórház idegen eszközként tartja nyilván. A bérbeadás önköltségi áron történik, az alapítványnak eredménye ezen nem képződhet. A bérleti szerződés végén az eszközöket a kórház részére az alapítvány térítésmentesen átadja. Az alapítvány bevételét – újabb orvostechnikai eszközök beszerzésére – a kórház részére bérbe adott eszközök bérleti díjain túl adománygyűjtésekből, az szja 1%-ából éri el. Ezen eljárásrend a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelel-e, az alapítvány által kiállított bérletidíj-számla befogadható-e az alapító kórház részéről?

Kérdés: Önkormányzatunk egy egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. A vállalkozó részéről kérdésként merült fel, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó közüzemi számláin nem mindegyik szolgáltatónál szerepel a számlán az adószám – de a fogyasztási hely szerint bizonyítható, hogy a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik a számla –, akkor a számlát az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként úgy, hogy a számla áfatartalmát nem vonják le, hanem a közüzemi díjat bruttó módon költségként számolják el?

Kérdés: Egy magyar adóalany a MOSS egyablakos rendszerbe Magyarországon jelentkezett be, és a MOSS-rendszeren keresztül teljesítette bevallási kötelezettségét, továbbá fizette meg a más tagállamban esedékes áfát az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után. Ha az adóalany korábban a MOSS egyablakos rendszeren keresztül teljesítette az adókötelezettségét, és a MOSS-on keresztül benyújtott bevallását módosítania kell, akkor ezt megteheti az OSS egyablakos rendszeren keresztül? Az adóalany 2021. július 1-jétől már az OSS-rendszeren keresztül teljesíti adókötelezettségeit az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásai után.

Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező önkormányzatunk német adóalannyal alumíniumszerkezetű hidat készített, melyet a cég szállít Magyarországra, és itt is szereli össze. Jól gondoljuk, hogy a számla áfa felszámítása nélkül kerül kibocsátásra, és az önkormányzatnak kell a nettó összeg után a 27%-os áfát bevallani és megfizetni? Egyetértenek-e azzal, hogy a felszámított áfát nem vonhatjuk le? (Mivel semmiféle adóköteles bevételünk nem keletkezik ebből az ügyletből.)

Kérdés: Intézményünk több kártérítési perben érintett. Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy a könyveinkben szerepeltetni szükséges a folyamatban lévő peres eljárások pertárgyértékének összegét. A jogerős ítélet alapján kifizetett összeget végleges kötelezettségvállalásként kezeljük, de a még le nem zárult perek értékét nem tartjuk nyilván, mivel az intézményünk szempontjából még el nem ismert kötelezettség. Szükséges-e a könyveinkben szerepeltetni?

Kérdés: Egy önkormányzat alapított egy turisztikai nonprofit kft.-t, melynek tevékenységei között szerepel M.N.S. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése. Az önkormányzat bruttó 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a nonprofit kft. részére, és a támogatási szerződésben kikötötte, hogy a támogatást kizárólag állami és egyházi ünnepek rendezvényeinek szervezésével keletkezett költségek fedezetére használhatja fel. A nonprofit kft. az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg, 2-es áfakóddal rendelkezik. A nonprofit kft. a rendezvények megszervezéséhez és lebonyolításához alvállalkozót is igénybe vett. A nonprofit kft.-nek a rendezvénnyel kapcsolatban árbevétele nem keletkezett. Az Áfa-tv. 120. §-a szerint az áfa akkor vonható le, ha az adóköteles tevékenységet szolgál. Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik [6. § (1) bek.]. A nonprofit kft. által végzett cél szerinti tevékenységek is adókötelesek. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint e törvény alkalmazásában ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az önkormányzattól kapott támogatás ellenértéknek tekinthető-e? Ha igen, akkor – véleményünk szerint – a jogszabály alapján a nonprofit kft.-nek lehetősége van az áfa visszaigénylésére.

Kérdés: Egy légvezeték kiváltásához kapcsolódó beruházás költségét az önkormányzat kifizette, a számla áfatartalmát költségként elszámolta. A tevékenységgel (beruházással) kapcsolatban az önkormányzat áfa-visszaigénylésre nem jogosult, ezért nem igényelte vissza a beruházási költség áfatartalmát. Térítés nélküli átadás-átvételi jegyzőkönyvben leírtak alapján a beruházás az áramhálózati szolgáltató (térítésmentesen) tulajdonába kerül, melyről számla kiállítását kéri. Köteles-e az önkormányzat számlát kiállítani a beruházás összegéről? (Az áramszolgáltató csak a számla áfatartalmát szeretné átutalni az önkormányzat részére.)

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövisből készült termékek értékesítésével foglalkozik. A termékeket a helyi Tourinform-irodában is értékesítenék az önkormányzat nevében. Az iroda az önkormányzat által létrehozott intézményhez tartozik. Véleményünk szerint a Tourinform-irodában dolgozó hölgy munkaköri leírásának módosítása szükséges, továbbá ha valaki vásárol, akkor nyugta, ha kér számlát, kézi számla kiállítása szükséges. Az utóbbit az online számlarendszerben rögzítjük. Úgy gondoljuk, hogy pénztárgépet nem kell működtetni az önkormányzat részére. Helyes az elgondolt eljárásmód?