1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló kiállítóterembe belépőjegyet értékesít (van állandó kiállítás és időszaki kiállítás is). Milyen rovaton kell elszámolni a bevételt?

Kérdés: Egyik partnerünktől olyan számlát kaptunk, amin az adószámunk tévesen szerepel. Sajnos a számlát befogadtuk, kifizettük, ennek ellenére visszaküldhetjük?

Kérdés: Önkormányzatunk az üzlethelyiségek bérbeadására áfakötelezettséget választott. Egyik bérlőnk a koronavírus miatt kénytelen volt bezárni az üzletét, ezért bérletidíj-mérséklést kért. A testület engedélyezte, hogy három hónapig a bérleti díj felét fizesse. Hogyan kell ezt számlázni, és az áfabevallásban szerepeltetni?

Kérdés: Kell-e számlát adnunk adómentes szolgáltatásokról, ha igen, milyen feltételekkel, és mely szolgáltatások esnek számlaadási kötelezettség alá?

Kérdés: Alanyi adómentes intézmény vagyunk. Megrendeltünk Norvégiából egy adatbázis-elő-fizetési szolgáltatást. Kérte a partner a közösségi adószámunkat, de nekünk nincs olyan. Mi a teendőnk ilyen esetben?

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?