1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?

Kérdés: Felsőoktatási intézmény az ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás vonatkozásában az Áfa-tv. 86 §-a (1) bekezdésének j), k), l) pontja alapján adókötelezettséget választott a 88. § (4) bekezdése alapján. Ebben az esetben az ingatlan-bérbeadási tevékenység kiszámlázásakor helyesen jár-e el, ha fordított áfásan állítja ki a számláját? Ha a bérleti díjon felül eszközhasználatot és közüzemi díjat is számláz ki, ilyen esetben a fő tevékenység áfáját viselve, az eszközhasználatra és a közüzemi díjra (közvetített szolgáltatásra) sem számolhatja fel az áfát? A bérleti díj mellett kiszámlázott közüzemi szolgáltatásokat és az eszközhasználati díjat milyen áfával kell kiszámláznia?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk területén van kiépített víz- és csatornaközmű-hálózat. Előző évben egy új utcában kiépítésre (bővítésre) került a hálózat. A kiépítését saját forrásból és a lakosság által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásból valósítja meg. (A lakossági hozzájárulás összege nem fedezi a beruházás összegét.) Önkormányzatunk alanyi adómentes. Kell-e számlát kiállítani a befizetendő érdekeltségi hozzájárulásról, ha igen, van-e áfatartalma? Ha szükséges a számla kiállítása, milyen módon kell a több részletben megfizetendő hozzájárulásról a számlát kiállítani?

Kérdés: Az egyetem uniós támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközöket, melynek beszerzési értéke 100 millió forint, az ár tartalmazza az áfát is. Az egyetem a pályázat során a nyilatkozatot az áfa tekintetében arról tette meg, hogy nem él a levonási jogával. Helyesen járt-e el az egyetem, amikor az aktiválási összegnél az áfával csökkentett nettó értékén helyezte üzembe az eszközöket? Amennyiben az előző évek során az amortizációt nem helyesen állapította meg, a tárgyévben korrigálhatja-e a könyveiben, és a helyes értéket (különbözetet) elszámolhatja-e az adott gazdasági évben?

Kérdés: Egyik dolgozónk összetörte az intézményünk tulajdonában lévő, de általa használt okostelefont. A javítási költség több mint 200 000 forint. Szeretnénk megtéríttetni a javítási költséget a munkavállalóval. Kell-e számlát kiállítanunk a dolgozó részére a javításról?

Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?