669 talált cikk a foglalkoztatott kifejezésre

Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?

Kérdés: Közalkalmazottak esetében magasabb fizetési osztályba történő besorolás, illetve a fizetési fokozatok közötti várakozási idő csökkentése esetén mikortól kell elvégezni az átsorolást/várakozásiidő-csökkentést, az oklevél (közokirat) kiállításának vagy az oklevél (közokirat) bemutatásának időpontjától? Van-e mérlegelési lehetősége ebben az ügyben a munkáltatónak? Konkrét példa: amennyiben pedagógus közalkalmazott a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott továbbképzés követelményeit teljesítette, és az erről szóló tanúsítványt 2008. évben kiállították, de csak 2009. év február hónapban mutatja be (a következő fizetési fokozatba 2010. év első napján lép), mi a helyes eljárásrend: 2009. vagy a következő év, 2010. első napjától kell a várakozási időt csökkenteni, és a következő fizetési fokozatba léptetni?

Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?

Kérdés: Bölcsődei gondozónők váltott műszakban dolgoznak. A délelőttös műszak 6 órától 14 óráig tart, a délutános műszak 10 órától 18 óráig. A 14 és 18 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és az fizethető-e átalány formájában?

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: A prémiumévek programban részt vevő pedagógus a munkaidején túl – amennyiben vállalja – beosztható-e helyettesítésre külön díjazás fejében?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: Prémiumévre kiszervezett köztisztviselő határozott idejű jogviszonya 2008. 12. 31-én megszűnik, mivel ezen a napon előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. A dolgozó kérte a nyugdíj megállapítását. A köztisztviselő a jogviszony megszűnésekor az 57. életévét betöltötte, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Ki kell-e részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy azt csak felmentés esetén kellene kifizetni?

Kérdés: Tagintézményünkben dolgozó tanító 2008 januárjában megszerezte a logopédus diplomáját, azóta logopédusként is foglalkoztatjuk. Melyik pótlék adható számára? A különleges szakértelmet igénylő munka pótléka, vagy a gyógypedagógiai pótlék? Logopédusként 7 órában, magyartanárként 8 órában és napköziben 6 órában foglalkoztatjuk.

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki szolgálatot kíván létrehozni. A falugondnok személye megválasztásra került. A falugondnok számára az 1/2000. SzCsM rendelet 3. számú melléklete szerint általános iskolai végzettség van előírva minimumként. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a falugondnok "A", "B", "C" fizetési osztályba sorolható. A falugondnoknak falugondnoki képzésen kell részt vennie, amely 260 órás, és az ESzCsM képzési központja szervezi. Akit alkalmazni kívánunk, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ezen túl "D" kategóriás jogosítványa van (ez szükséges a falugondnoki busz vezetéséhez). Kérdésem, hogy melyik osztályba kell besorolni, illetve ha elvégzi a falugondnoki tanfolyamot, akkor át kell-e sorolni más osztályba?