262 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében mi írja elő azt, hogy a képviselő-testületnek jóvá kell hagyni a gazdasági társaság beszámolóját? Milyen törvényi kötelezettsége van még a gazdasági társaságnak a tulajdonos önkormányzat felé?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a 2025. évi beszámoló alapján a gazdasági társaság saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent, és veszteséggel is zárta az évet. Van-e a tulajdonosi önkormányzatnak ezzel összefüggésben teendője, tőkepótlási kötelezettsége?

Kérdés: Van egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft., amely a társasági adó hatálya alá tartozik, és az általános szabályok szerinti, havi gyakoriságú áfabevalló, bevételei az általa végzett szolgáltatásokból és termékértékesítésekből származnak. Emellett működésére az önkormányzattól évente működési támogatást is kap, utólagos elszámolás terhe mellett. A kft. tevékenysége során rendezvényeket is szervez. Egy-egy esemény létrehozásához szintén kap önkormányzati támogatást. Az általa megrendezett rendezvényekre bárki díjmentesen elmehet, azon részt vehet. A kapott támogatások miatt hogyan alakul a kft. áfalevonási lehetősége? Például a rendezvényekhez kizárólag kapcsolódó költségekből (fellépők díja, adminisztráció, hirdetés, szállítási, bérleti díjak stb.) áfája levonható-e 100%-ban vagy valamilyen arányban? A működésre kapott támogatás miatt az utólagos elszámolásba beállított számlák áfatartalma levonásba helyezhető-e, vagy csak valamilyen arányban?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt családsegítő központban az intézményvezető áthelyezheti-e (saját hatáskörében) a közalkalmazottként dolgozó szociális asszisztenst a központhoz tartozó szomszédos település intézményébe? A közalkalmazott gépjárművel rendelkezik, és az elmúlt években is szomszédos településről járt be dolgozni az intézménybe. Az utazással töltött idő 15 percnél nem lenne több.

Kérdés: Az önkormányzat rendelkezik egészségházzal, amelyben több egészségügyi szolgáltató működik. Az önkormányzat a III. számú háziorvosi körzetben a háziorvosi alapellátás biztosítására feladatellátási szerződést kötött egy háziorvossal. A feladatellátási szerződés szabályozza, hogy az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az egészségügyi alapellátáshoz a rendelőt. A háziorvos egyéni vállalkozóként látja el a tevékenységét. A székhelye a településen kívül található, és telephelyet sem létesített a településen. A háziorvos kérelmet nyújtott be. Kérelme arra irányult, hogy az egyéni vállalkozásának és az érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok székhelye a rendelőintézetben legyen. Önkormányzati rendelet nem szabályozza a székhelylétesítés feltételeit az önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében. Véleményünk szerint az önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben engedélyezhet székhelyhasználatot, ha a vállalkozás az ingatlan használatára vonatkozóan megfelelő jogcímmel (különösen bérleti szerződés, használati szerződés) rendelkezik, és a használat nem haladja meg a használati jogcímet biztosító szerződés kereteit. Álláspontunk szerint a feladat-ellátási szerződés alapján biztosított térítésmentes rendelőhasználat kizárólag az egészségügyi alapellátási tevékenység végzéséhez kapcsolódó használatra terjed ki, és nem alapoz meg automatikus jogosultságot az ingatlan székhelyként történő bejegyzésére, különösen más gazdasági társaságok vonatkozásában.
Fentiekre tekintettel kérem szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:
1. Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanok esetében csak és kizárólag használati jogcímet biztosító jogviszony alapján járulhat hozzá a székhelyhasználathoz?
2. Jogosult-e az önkormányzat a feladatellátási szerződés keretei között biztosított rendelő tekintetében megtagadni a székhelyként történő bejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulást?
3. Kiterjedhet-e a rendelő székhelyként történő használata a háziorvos érdekeltségébe tartozó más gazdasági társaságokra is, amennyiben azok tevékenysége nem az önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés teljesítéséhez kapcsolódik?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés:

Önkormányzati tulajdonú cég jogutódlással történő megszűnéséről döntöttek, jogutód a polgármesteri hivatal. A zárómérleg rendelkezésünkre áll. Melyek az átvétel könyvelési lépései a befektetett eszközök, forgóeszközök (követelések), pénzeszközök, továbbá a sajáttőke-elemek (jegyzett tőke, eredménytartalék) és a kötelezettségek esetében?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Kérdés:

Önkormányzat energiaszolgáltatóval kötött szerződést, amelybe a kedvezőbb kondíciók elérése érdekében olyan felhasználási helyek fogyasztása is szerepel, amelyet az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság a működéséhez használ fel, illetve a társaság számláz tovább közvetített szolgáltatásként intézmények részére. Az energiafelhasználásra a szerződés a szolgáltató mint kereskedő és az önkormányzat mint felhasználó között jött létre. A számlán a szolgáltatás igénybe vevője az önkormányzat (vevő), számlafizetőként a gazdasági társaság szerepel. Az energiaszolgáltató nem hajlandó változtatni a számlázásban, így nem a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő részére kerül kiállításra a számla. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult-e közvetített szolgáltatásként kimutatni a könyveiben ezeket a befogadott energiaszámlákat, és továbbszámlázni a társaság részére áfával, valamint visszaigényelni az energiaszolgáltatásra előzetesen felszámított áfát? (Az önkormányzat áfaalany.) Kompenzálható-e a gazdasági társaság részére az önkormányzat által biztosított működési támogatással szemben az energiadíjak továbbszámlázásából eredő követelése?