Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. a) pontja szerint behajthatatlan követelés az Szt. 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)–g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Főállású polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmához kérjük véleményüket az alábbi jogviszonyok tekintetében:
– Kereskedelmi Szövetkezet; 1982. 07. 01. – 1982. 09. 30; 0 év 3 hó 0 nap; betanított eladó
– Fémipari Szövetkezet; 1982. 10. 04. – 1991. 01. 04.; 8 év 3 hó 1 nap; gépkönyvelő
– Megyei Munkaügyi Központ; 1991. 01. 08. – 1991. 07. 07.; 0 év 6 hó 0 nap; álláskeresési támogatás (munkanélküli-ellátás, -segély)
– Bt.; 1992. 04. 01. – 1992. 07. 31.; 0 év 4 hó 0 nap, 0 év 3 hó 0 nap; eladó
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 02. 07. – 2005. 05. 31.; 0 év 3 hó 25 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2005. 06. 15. – 2005. 09. 15.; 0 év 3 hó 1 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 03. 01. – 2006. 06. 15.; 0 év 3 hó 15 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 06. 19. – 2006. 06. 30.; 0 év 0 hó 12 nap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 07. 01. – 2006. 09. 30.; 3 hónap; közfoglalkoztatás
– Nyírségi többcélú kistérségi társulás; 2006. 10. 03. – 2006. 11. 30.; 1 hó 28 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2006. 12. 05. – 2007. 02. 16.; 2 hónap 12 nap; közfoglalkoztatás
– Települési önkormányzat képviselő-testülete; 2007. 03. 01. – 2007. 04. 22.; 1 hónap 22. nap; közfoglalkoztatás
– 2007. 04. 23. – 2014. 09. 30.; köztisztviselő
– Települési önkormányzat; 2014. 10. 01-től jelenleg is; polgármester.
Ez összesen: 18 év 8 hónap.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése alapján a főállású polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a Kttv. 150. §-át, amely a jubileumi jutalomról szól. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése sorolja fel a jubileumi jutalomra jogosító időket. Ez alapján– a 150. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Helyi önkormányzati alszektorba tartozó szervezet

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik gazdasági társaságát a jelenleg hatályos „NGM közlemény a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről” I. része a B) Helyi önkormányzatok alszektorba tartozó szervezetek közé sorolja, azonban a Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételnek nem felel meg. A Bkr. vagy a Gtbkr. rendelkezései vonatkoznak erre a társaságra? Jogszabály kötelezi-e belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére? Kötelezett-e saját belső ellenőrzést működtetni, vagy elégséges a tulajdonosi szintű belső ellenőrzés?

Részlet a válaszából: […] A Takarékos tv. 7/J. §-ának (1) bekezdése szerint azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Gazdasági társaság ügyvezető-helyettese

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság hatályos SzMSz-e alapján az ügyvezető-helyettes az ügyvezetőével azonos összeghatárig jogosult kötelezettségvállalásra a saját szakterületén, a szerződéskötésekről csupán tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az ügyvezető felé. Az ügyvezető-helyettes a saját szakterületére vonatkozó belső szabályzatok kibocsátására is felhatalmazást kapott – amely szabályzatokkal az ügyvezető által kiadott belső normák nem lehetnek ellentétesek –, valamint az ügyvezető közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője irányában szakterületét illetően közvetlen utasítási joggal rendelkezik. A fent ismertetett hatáskör-telepítés és döntési jogosultságok összessége a gazdasági társaság működésében értelmezhető-e kettős ügyvezetésként?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 8. §-a szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Főállású polgármesteri jogviszony betöltése

Kérdés: Polgármesterünk a tisztségét önkormányzatunknál társadalmi megbízatásban látja el. Főállású jogviszonyában – vállalkozási szférában – 2025 augusztusától felmentési idejét tölti, a munkavégzés alól teljes egészében mentesítették. A felmentési idejének lejárta – egyben a főállású munkaviszonyának a vége – 2026. április 15. Polgármester úr 2026. január 1-jétől – természetesen a képviselő-testület döntése alapján – főállású polgármesterként kívánja betölteni ezt a tisztséget. A főállású polgármesteri jogviszony betöltésének van-e valamiféle munkajogi akadálya, vagyis a két jogviszony párhuzamosan fenntartható-e (2026. január 1-jétől 2026. április 15-ig)? Tudomásunk van egy Pécsi Törvényszék által kiadott döntésről, 102.K.700.577/2023/16/I számon. Ezt a törvényszéki döntést figyelembe kell-e vennünk a mi esetünkben? Településünk 3000 főnél kisebb lakosságszámú település.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján van arra lehetőség, hogy a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester e tisztségének betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Felújítási munkálatok számlázása

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Részlet a válaszából: […] A számla kötelező tartalmi elemeit az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. A számviteli bizonylat kötelező tartalmi elemeit pedig az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: A helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottság egyik tagja nyugdíj előtti álláskeresési segélyt vesz igénybe (NYES). A jogszabály szerint nem végezhet jövedelemszerző tevékenységet NYES mellett. A helyi és szavazatszámláló bizottság tagjainak tiszteletdíja jövedelemnek számít, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja szerint keresőtevékenység – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Beruházás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság – Ön által is hivatkozott – C-528/19. sz. ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy amennyiben a beruházásra (pl. út, járda, gyalogátkelő) a beruházó gazdasági tevékenysége keretében került sor, akkor az önkormányzat vagy állam részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Cégszerű aláírás – bélyegző használata

Kérdés: Önkormányzatunk a feladatellátása során nagyon sok gazdasági társasággal, civil szervezettel, egyházzal, egyéni vállalkozóval stb. van szerződéses kapcsolatban. A szerződések aláírásakor többször merült fel problémaként, hogy a szerződéses kapcsolatban lévőknek aláíráskor mikor kötelező a bélyegző használata. Melyik jogszabály az, ami rendelkezik a gazdasági társaságok, civil szervezetek, egyéni vállalkozók stb. kötelező bélyegzőhasználatáról?
Részlet a válaszából: […] A cégszerű aláírás egy olyan írásbeli jognyilatkozat, amelyet egy cég nevében a képviseletre jogosult személy tesz, és amelynek meg kell felelnie az aláírásmintában rögzítettnek. Ez biztosítja, hogy az aláírás valódi és a cég nevében jogosult személy írta alá, a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Közterület reklámcélú hasznosítása koncessziós szerződés alapján

Kérdés: Egy gazdasági társaság koncessziós szerződést kötött egy helyi önkormányzattal, mely alapján a közterületek reklámcélú hasznosítását a saját nevében végzi, a reklámot közterületre kihelyezni szándékozó személyekkel saját nevében köt szerződést, a helyi önkormányzati rendeletben rögzített reklámcélú közterület-használati díjakat alkalmazva. A 2020/12. Adózási kérdésben foglaltak – nevezetesen, hogy a helyi önkormányzat közhatalmi tevékenységet folytat akkor, amikor a tulajdonában álló közterület egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj ellenében biztosít kizárólagos használatot – a társaság által a fentiek szerint végzett tevékenységre is érvényesek-e, azaz a társaság is közhatalmi tevékenységet folytat-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására feljogosított szerv, szervezet által végzett bizonyos tevékenységek minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
1
2
3
26