Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany az egyes beszerzéseit (termékeket, szolgáltatásokat) terhelő (előzetesen felszámított) adót abban a mértékben jogosult levonni az általa fizetendő adóból, amilyen mértékben az adott beszerzést – adóalanyi minőségében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Közterület-használat áfakötelezettsége

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott NAV-állásfoglalás egy kúriai döntés alapján azt mondta ki, hogy a közterületfoglalás az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot. Közhatalmi tevékenységként nem kell róla számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Települési támogatás áfája

Kérdés: A települési támogatás, illetve az összes önkormányzati rendeletben megállapított segély, támogatás áfa hatályán kívüli vagy adó alól mentes kiadás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. a gazdasági tevékenységet, szolgáltatásnyújtást, termékértékesítést adóztatja (Áfa-tv. 2. §). Az Áfa-tv. gazdasági tevékenység fogalma (Áfa-tv. 6. §) és gazdasági tevékenységnek nem minősülő (Áfa-tv. 7. §) tevékenységek meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Pénzügyi képviselő brit cégek esetén a brexit után

Kérdés: Az egyesült királyságbeli vállalkozásoknak tényleg kötelező-e pénzügyi képviselőt megbízniuk a brexitet követően, amennyiben Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni? Ha igen, ez a kötelezettség azokra az egyesült királyságbeli cégekre is vonatkozik, amelyek 2021. január 1-jét megelőzően jelentkeztek be adóalanyként Magyarországon, vagy csak azokra, amelyek 2021. január 1-jét követően regisztráltak az adóhatóságnál?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi képviselővel kapcsolatos legfontosabb szabályokat az Áfa-tv., valamint az Air. tartalmazza.Az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései a pénzügyi képviselő megbízását részben lehetőségként, részben kötelezettségként szabályozzák. Az Áfa-tv. 148. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

A közterület-foglalási díj áfája

Kérdés: A közterület-foglalási díj után kell-e áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] Fontos kérdésben döntött az adóhatóság 2020 utolsó napjaiban. Közút, közterület csak állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában állhat. A közterület-foglalási díjról az önkormányzat határozatot hoz, és helyi rendeletben szabályozza a közterület-használati díjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Vevői készletre vonatkozó szabályok, állandó telephely keletkezése

Kérdés: Az Áfa-tv. vevői készletre vonatkozó, 2020. január 1-jétől hatályos szabályainak értelmezése kapcsán szeretnék segítséget kérni. Az általános forgalmi adó szempontjából állandó telephelyet keletkeztet-e az Európai Unió más tagállamában letelepedett ("külföldi") eladó számára az általa Magyarország területén bérelt vagy tulajdonában álló raktár, és ekként kizárja-e a vevőikészlet-egyszerűsítés alkalmazhatóságát az alábbi esetekben?
1. Az eladó kizárólag logisztikai szolgáltatást vesz igénybe Magyarországon.
2. Az áruk az eladó tulajdonában álló (vagy az általa bérelt) belföldi raktárba kerülnek betárolásra, logisztikai szolgáltató igénybevétele mellett.
3. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával üzemeltet.
4. Az eladó a tulajdonában lévő árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet bérelt eszközökkel üzemeltet.
5. Az eladó az árut a tulajdonában lévő vagy általa bérelt belföldi raktárban raktározza, amelyet a saját erőforrásainak bevonásával, a raktár helyének tagállamától eltérő tagállamból üzemeltet.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Nyugdíjasklub nevére szóló számla

Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség – véleményem szerint –, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
Részlet a válaszából: […] A 2020. július 1-jétől bevezetett számla-adatszolgáltatási szabályok szerint jelentősen bővült az adatszolgáltatási kötelezettség. Minden belföldi adóalany számára kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, tehát eltörölték a 100 ezer forint áfaértékhatárt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep átadása

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az átadásra milyen okból, milyen szerződés, megállapodás alapján, vagy milyen körülmények között kerül sor.A Vksztv. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében az 5/F. § (5) bekezdésében és az Nvt. 12. §-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Adószám kötelező feltüntetése a számlán

Kérdés: Szervezetünk diplomáciai testületként az áfa visszaigénylése miatt technikai adószámmal rendelkezik. A 2020. július 1-jét követő vásárlások során minden vásárlás esetében meg kellett adnunk az adószámunkat, s ezen vásárlások során kiderült, hogy a jelenlegi elektronikus számlázórendszerek nem ismerik fel szervezetünk adószámát, így volt olyan eset, hogy nem tudtunk vásárolni. A szervezetünk kaphat-e olyan adószámot, amelyiket a magyar számlázórendszerek felismernek, melynek eredményeként probléma nélkül vásárolhatunk Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 169. §-ának 2020. július 1-jétől hatályos d) pontjának dc) alpontja értelmében a számlán kötelezően fel kell tüntetni a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adószámának vagy csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Üzletág-átruházás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett, belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett társaság, amelynek fő tevékenységi köre a nehéziparban használatos gépek és berendezések, valamint ezek tartozékainak az értékesítése, a tevékenységi körének bővítése céljából üzletág-átruházási szerződést kötött az egyik partnerével (a továbbiakban: átadó), melynek keretében megszerezte az átadó alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásával kapcsolatos üzletágát (a továbbiakban: üzletág), amely magában foglalja az alumíniumiparban használatos gépek, eszközök forgalmazásához szükséges berendezéseket, egyéb eszközöket, készleteket. Az átruházás részeként a társaság átvette az átadónak az üzletághoz kapcsolódó összes vevői, szállítói és egyéb szerződésben fennálló szerződéses pozícióját (a továbbiakban: szerződések) az abban foglalt jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A fentieken túl a társaság megszerezte az üzletághoz kapcsolódó szellemi alkotásokat, know-how-t, üzleti titkot, technológiát és adatbázist is. A társaság átvette az üzletághoz kötődő és az átadó által harmadik személyektől az üzletág-átruházási szerződés megkötését megelőzően történt termékbeszerzésekkel vagy más ügyletekkel kapcsolatos és az üzletág-átruházási szerződésben felsorolt fizetési kötelezettségeket is (a továbbiakban: tartozások). Bizonyos vagyonelemek azonban nem kerültek átadásra, ahogy az üzletág működtetésében részt vevő négy munkavállaló közül is csak két munkavállalót vett át a társaság. A fenti tényállással kapcsolatosak az alábbi kérdéseink:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a tranzakció keretében átruházásra került vagyonelemek összessége az Áfa-tv. 259. §-ának 25/A. pontjában meghatározott üzletágnak minősül, mely minősítést nem befolyásolja, ha bizonyos – az üzletág további működtetéséhez nem szükséges – vagyon-elemek nem kerültek átadásra?
2. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a fenti esetben teljesülnek az Áfa-tv. 17. §-ának (4) és 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételek, ezért a tranzakció az áfa hatályán kívüli üzletág-átruházásnak minősül, amellyel kapcsolatban az átadónak nem merül fel számlakibocsátási kötelezettsége, és elegendő az ügylet elszámolásához számviteli bizonylatot kiállítania?
3. Helyes-e az a megítélés, mely szerint, amennyiben az átadó áfás számlát bocsátott ki az áfa hatálya alá nem tartozó üzletág-átruházásról, akkor az átadónak gondoskodnia kell a kiállított áfás számla érvénytelenítéséről és ezzel egyidejűleg egy számviteli bizonylat kiállításáról?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-ának (4) bekezdése értelmében nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.
1
5
6
7
33