683 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A 20/2008. SZMM rendelet 4. §-a szerint a vizsgáztatót utazási költségtérítés illeti meg. A rendelet kimondja, hogy saját gépjármű használata az Szja-tv. 25. §, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó jogszabály előírásai alapján történik. Kérdezem, hogy adómentesen csak a 9 Ft fizethető-e ki saját gépjármű használata esetén a vizsgáztatónak?

Kérdés: Az önkormányzat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi elbírálás útján támogatást nyújt magánszemélyeknek, jellemzően művészeknek különböző önálló programjuk megvalósításához. A támogatás minden esetben csak egy része a program teljes összegének. A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben bruttó módon kerül rögzítésre a támogatás összege, mellyel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig, a magánszemély nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolnia. Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, vagy a támogatás összegét nem a szerződés szerint használja fel, azt a magánszemély köteles teljes összegben az önkormányzatnak visszafizetni. Az ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget a magánszemélynél?

Kérdés: Az intézményünk alkalmazásában álló mérnök-tanár kollégánk (férfi) előrehozott nyugdíjba szeretne menni a 60. életévében. Kérdésem, hogy a felmentési idő, illetve a jubileumi jutalom kiszámításánál mely időszakok vehetők figyelembe? 1. 1969. 07. 15.-1971. 10. 26. Ércbányászati Vállalat – munkaviszonya megszűnt. 2. 1971. 11. 01.-1983. 06. 30. Autóközlekedési Tanintézet Bp. – áthelyezve. 3. 1983. 07. 01.-1988. 01. 31. Megyei Közlekedési Felügyelet – áthelyezve. 4. 1988. 02. 01. -1990. 08. 31. Cipőkereskedelmi Vállalat – áthelyezve. 5. 1990. 09. 01.-1996. 06. 30. Tanács Közlekedési Felügyelet – megszűnés közös megegyezéssel. 6. 1996. 07. 01.-2001. 01. 31. Autóközlekedési Tanintézet Kft. – megszűnés közös megegyezéssel. 7. 2001. 02. 01.- jelenleg is gimnázium és szakközépiskola.

Kérdés: Kérdésem az áfaelévüléssel és a bevallás technikai megoldásával kapcsolatos. Önkormányzatunk negyedéves áfabevalló, 8 éve göngyölített áfát, nem igényelt visszafizetést soha, annak ellenére, hogy a visszaigénylési lehetőség megnyílt. 2009. évben gépbeszerzést hajtott végre, nagyobb összegű áfát igényelhet vissza. 2010. I. negyedévében áfát igényelt, a bevallás szerint az előző időszakok áfáját pontosan be kell írni. Amennyiben 2009. 09. 30. előtti áfa szerepel, elévült. Ezzel a bevallásban nem lehet mit kezdeni, be kell írni. Így jogtalan áfaigénylés történt, ebből következik a mulasztási bírság. A göngyölített áfára is vonatkozik az ötéves elévülés? IV. negyedéves áfabevallás, 2004. október-2010. március 31. a visszaigényelhető időszak? Mi az elévült áfának a technikai levezetése, mert erre az 1065-ös bevallás nem ad lehetőséget? Az adóhatóság ezt hivatalból nem törli. Az adózó a bevalláson nem tudja kezelni.

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármester a részére kifizetett költségtérítés (költségátalány) felhasználását milyen bizonylatokkal igazolhatja? Lehet-e a bizonylatok között például ruházatról szóló számla? Elszámolható-e útnyilvántartás mellett utazási költség? Ezenkívül mi számolható el még? Amennyiben költségátalányt kap, kiküldetési rendelvény alapján lehet-e külön költségtérítést is fizetni részére?

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot igénybe veheti-e az apa, ha az anyuka gyermekével gyermekgondozás céljából otthon van?

Kérdés: Településünkön az önkormányzati árkok tisztítását az önkormányzat elvégeztette egy vállalkozóval, majd az árkok tisztításából származó fát kedvezményes áron értékesítette a település lakói részére. Mindennek eredményeként bevétele keletkezett, melyet kötelező feladat ellátásra használt fel. A keletkezett bevétel után van-e az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége? (Az önkormányzat nem áfaalany.)