536 talált cikk a határozat kifejezésre

Kérdés: Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv vagyunk. Honlapunkon még 2023-ban szeretnénk a következő évre vonatkozó pályázati kiírást megjelentetni. Az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a pályázati kiírás kötelezettségvállalásnak tekintendő. A pályázati felület csak 2024-ben jelenik meg, 2024-ben kerül sor az elbírálásra és a nyertesek kihirdetésére, a támogatások kifizetésére. Megfelelően járunk-e el abban az esetben, ha 2023-ban jövő évi kötelezettségvállalásként rögzítjük a pályázati kiírás szerinti összeget, és a kötelezettségvállalás a 2024. évi költségvetésünket terheli? Annak eldöntésénél, hogy a kötelezettségvállalás mely költségvetési évet terheli, mely dátumot kell figyelembe venni? A pályázati kiírás megjelenésének dátumát, vagy a pályázati kiírásra való jelentkezés kezdetének időpontját? A 2024. évi költségvetési törvény alapján a forrás/fedezet 2024-ben rendelkezésre áll.

Kérdés: Önkormányzatunk mint állami tulajdonban lévő tó haszonbérlője, horgászjegyet árusít. Ennek bevételét a B355 vagy a B402 rovaton szükséges nyilvántartanunk? Külterületi útépítéshez beszedett útépítési hozzájárulást (nem érdekeltségi hozzájárulás) melyik bevételi rovaton számolhatjuk el?

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünknél, mely óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is ellát, a státusztörvény alapján kérdésessé vált a konyhai dolgozók, így a szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők besorolása. Őket a továbbiakban (2024. január elsejétől) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, vagy pedig a Munka Törvénykönyve alá tartozóknak kell-e tekintetünk? Van továbbá egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Kérdés: A belépő dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban került kinevezésre. Korábbi jogviszonyait tekintve:
1993. 08. 17. – 2017. 07. 31. közötti időszakban több intézményben közalkalmazotti jogviszonyban volt foglalkoztatva. Jogviszonyai közös megegyezéssel kerültek megszüntetésre.
2017. 08. 01. – 2018. 10. 04. közötti időszakban egyházi (római katolikus) intézményben óvodapedagógusként dolgozott. A jogviszony közös megegyezéssel került megszüntetésre.
2018. 10. 05-től határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel, családsegítő munkakörben van foglalkoztatva.
A jubileumi jogosultság szempontjából jogosító időként a katolikus óvodában töltött 1 év 2 hónap 4 nap beszámítható-e?

Kérdés: Intézményünk óvoda és szociális szolgáltató intézmény, melynél a költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 851020 óvodai nevelés. Az alaptevékenység az óvodai nevelés, illetve a köznevelési intézményben történő, valamint intézményen kívüli gyermekétkeztetés, szociális étkeztetés és munkahelyi étkeztetés. A munkáltató az óvoda vezetője. Ellátja tehát az intézmény az óvodai (köznevelési) és főzőkonyhai (iskolai, óvodai étkeztetés, szociális étkeztetés, felnőtt/vendég étkeztetés) feladatokat is. A státusztörvény vagy Púétv. alapján a konyhai dolgozókat (szakács, élelmezésvezető, konyhai kisegítők) a továbbiakban (2024. január elsejétől) a Kjt. vagy pedig az Mt. alá tartozóknak kell-e tekintenünk? Van egy fő asszisztens munkakörben (FEOR 3511, képesítése szerint szociális asszisztens, szociális étkeztetésben segítő) foglalkoztatott dolgozónk, aki esetében szintén kérdéses, hogy a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá fog-e tartozni. Az intézmény konyhája a Szolgáltatói nyilvántartásban határozatlan időre bejegyzett "Szociális étkeztetés" szolgáltatásként szerepel.

Kérdés: Önkormányzatunk közgyűlési határozatával úgy döntött, hogy az irányítása alá tartozó intézménye ("A" intézmény) – tagintézménye ("B" intézmény) által biztosított közfeladatok ellátását átadja egy nonprofit kft.-nek ("C" Kft.). A feladatok ellátására egyidejűleg ingyenes hasznosításba átad ingatlanrészt és ingóvagyon-elemeket (ingatlant) a "C" Kft.-nek azzal, hogy köteles az "A" részére egy irodát biztosítani. Az önkormányzati közgyűlés határozata szerint a hasznosítási idő alatt a "C" Kft. feladata az ingó-, ingatlanrész feladatával, működésével kapcsolatos valamennyi üzemeltetési feladat, fizetési kötelezettség. A közüzemekkel a "C" Kft. áll szerződéses kapcsolatban. A "C" Kft. a közüzemi költségek arányos részét továbbszámlázza az "A" intézménynek. Értelmezésünk szerint a továbbszámlázásnál a távhőszolgáltatás alapdíját 27%-os áfamértékkel kell továbbszámlázni, nem 5%-os áfával. A villanyszámla továbbszámlázásánál pedig annak adóalapjába beépülnek az áramszámlában a szolgáltató által számlázott, áfa hatályán kívüli díjak is. Helyes-e az értelmezésünk?

Kérdés: Adhat-e át pénzeszközt egy önkormányzat a testvértelepülésén lévő (külföldi) egyesület részére? Az átadott pénzeszközt a testvértelepülésen élő gyermekek informatikai oktatásának fejlesztésére fordítanák. A pénzeszközátadásról a képviselő-testület határozatával döntene.

Kérdés: Önkormányzatunk működteti a háziorvosi praxist. Az előző ápolónő nyugdíjba vonult, így egy új személyt vettünk fel pályáztatás útján a helyére. Az ápolónőt "D" besorolási osztályba soroltuk a 4/2000. EüM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése, a képesítési követelményeket meghatározó jogszabályok: https://www.kormanyhivatal.hu/download/3/6b/11000/Kepesitesi_kovetelmenyeket_szabalyozo_jogszabalyok.pdf, valamint a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 4. pontja alapján, mivel a háziorvosi ápoló munkakör betöltéséhez – álláspontunk szerint – elegendő egy érettségi és egy egészségügyi középfokú szakképesítés. Annál is inkább, mivel a 256/2013. Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján nem a dolgozó végzettségét, hanem az általa betöltött munkakört kell figyelembe venni a besoroláshoz. A dolgozónak főiskolai végzettsége van ápoló szakon, így szerinte "F" kategóriába kellett volna besorolni, függetlenül az általa ellátott munkakörtől. Ebben az esetben a háziorvos mellett dolgozó ápolónőt "D" vagy "F" kategóriába kell besorolni?

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).

Kérdés: Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint 40 év jogosultsági idővel rendelkezve kérte a visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendeletek által lehetővé tett nyugdíj-szüneteltetési felmentés mentesülése miatt. A Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt – véleményünk szerint – nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni, és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetésének a mentesülése megszűnik, akkor igénybe venné a neki járó 8 hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő (nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik) már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj-megállapításra. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Helyesen értelmezzük a jogszabályt, illetve hogyan járunk el helyesen az ő esetében?