Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] A nemzetiségi önkormányzat önálló jogi személy. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. A nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Határozott idejű munkaviszony lejárata utáni továbbfoglalkoztatás

Kérdés: Polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, portai szolgálatot ellátó, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók határozott idejű munkaszerződésének lejárata után hogyan, milyen feltételekkel lehet újra határozott időre foglalkoztatni őket, egyáltalán lehet-e?
Részlet a válaszából: […] ...idejű jogviszony létesítésére az Mt. nem ír elő olyan követelményeket, mint a Kjt., tehát hogy az csak meghatározott feladatra vagy helyettesítésre lenne létesíthető, azonban megítélésünk szerint a létesítésnél is be kell tartani az Mt. általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Milyen esetekben köthető határozott idejű Mt. szerinti munkaszerződés?

Kérdés: Költségvetési szervnél az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló munkavállalóval határozott időre szóló szerződést kötöttek, de nem helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére. Későbbiekben pár dolgozóét átváltották határozatlanra, de volt, akinek nem hosszabbítottak. Az Mt. szerinti munkaviszonyban akkor is lehet határozott időre munkaszerződést kötni, ha az nem helyettesítésre vagy projektmunkára történik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – szemben például a Kjt.-vel – nem határozza meg taxatív módon, hogy mely esetekben lehet határozott idejű munkaszerződést kötni. Mindazonáltal ebben az esetben is irányadóak az általános elvek, így a rendeltetésszerű joggyakorlás, tisztesség, jóhiszeműség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsággal bíró személyekre vonatkozó bejelentés jogát az intézmény SZMSZ-ében foglaltak alapján meghatározott, általános helyettesítéssel megbízott vezető beosztású személy részére. A meghatalmazott személy bejelentési jogát megfelelően igazolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...óta csak kevés időt dolgozott közalkalmazottként.Gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott óvónő helyettesítésére határozott időre lehet más személyt alkalmazni, legfeljebb a gyermekgondozással összefüggő távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.].Az első eset alapján a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállaló tekintendő vezető állásúnak.A második francia bekezdésben említett körbe azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátása

Kérdés: Költségvetési szervezetünknek jelenleg nincs kinevezett gazdasági vezetője, azonban az Ávr. 11. §-ának (8) bekezdése értelmében a főigazgató ideiglenes jelleggel a pénzügyi igazgatót jelölte ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására. A pénzügyi igazgató távollétében egy ellenjegyzési jogkörrel meghatalmazott kolléga látja el a pénzügyi ellenjegyzési feladatot, aki ezt a továbbiakban nem kívánja ellátni, azonban lemondó nyilatkozatát a főigazgató nem fogadja el. Kérdésünk, hogy lemondhat-e írásban a pénzügyi ellenjegyzési feladatáról a kolléga?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni a helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Vezetőt helyettesítő közszolgálati tisztviselő szabadsága

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő – tartósan, több mint 1 éve – helyettesítőként lát el osztályvezetői feladatokat, jár-e neki a 11 nap vezetői pótszabadság?
Részlet a válaszából: […] ...osztályvezetői munkakör betöltésére is kinevezhető. Eltérő rendelkezés hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól, de helyettesítés céljából határozott időre is adható. A?Kttv. alapján a vezetői munkakört betöltő közszolgálati tisztviselőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Helyettesítési díj közszolgálati tisztviselő részére

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál tartósan távol lévő (30 napot meghaladó) közszolgálati tisztviselő helyettesítésére jár-e helyettesítési díj, ha a helyettesítést ellátó tisztviselő munkaköri leírása tartalmazza a helyettesítés ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti a helyettesítés első napjától. Ennek mértéke a helyettesített kormánytisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az Ávr. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja és az Áht. 9/A. §-ának (2) bekezdése értelmezését igényli. Az Ávr. értelmében a költségvetési szerv a személyi juttatásokkal minden esetben rendelkezik. Az Áht. alapján az irányítási hatáskör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:
1
3
4
5
9