457 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?

Kérdés: Saját gépkocsival történő hivatali kiküldetés esetén, automatából vásárolt parkolójegy elszámolható-e adómentesen a munkáltatónál (csak maga a parkolójegy, számla nem készül róla)? Szintén havi kiküldetés esetén a munkáltató adómentesen megtérítheti-e az autópálya-matricát? Tömegközlekedéssel történő munkába járás során az online vásárolt jegyet hogyan számolhatja el a munkavállaló? (Applikációval történik a vásárlás.)

Kérdés: Az önkormányzat 260 db részvényt vásárolt egy gazdasági társaságban. A cég számlát állított ki a részvényekről. A számla tartalma: részvények névértéke 2.600.000 Ft, részvények árfolyamnyeresége 1.510.440 Ft. A számla végösszege 4.141.440 Ft. Ebben az esetben melyek a részvényvásárlás könyvelési tételei az önkormányzatnál?

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegében kárpótlási jegyekkel rendelkezik, melyeket év végén értékelni szükséges. A jegyek különböző címletűek. A BÉT-en letölthetők a kereskedési adatok, melyek tartalmazzák a mérlegkészítés évére vonatkozó (címlet megjelölése nélküli) nyitó árat, utolsó árat, továbbá az éves átlagárat. Melyik áron kell, illetve minek a figyelembevételével kell év végén értékelni a kárpótlási jegyeket? Hogyan kell kiszámolni az elszámolni kívánt értékvesztést? Ezek könyvelése hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzatunk üzletrésszel rendelkezik a térségi hulladékgazdálkodási kft.-ben. Az önkormányzat értékesíteni szeretné az üzletrészét. Kell-e az értékesítésről számlát kiállítanunk?

Kérdés: Önkormányzatunk háztartásoktól kapott visszatérítendő kölcsönt a likviditási problémák áthidalására. Hogyan kell helyesen könyvelni bevételi és kiadási oldalon a szóban forgó kölcsönt?

Kérdés: Önkormányzatunknak a folyószámlahitelét a szerződés szerint év végéig vissza kellett volna fizetnie, ennek a kötelezettségünknek nem tudtunk eleget tenni. A bankkal szerződést nem módosítottuk, a bank a késedelmes teljesítés miatt kamatot számolt fel. Ebben az esetben milyen teendőink vannak (bejelentés, elszámolás stb.)?

Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?