582 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a magánszemély részére egy alapítvány szervez jótékony célú közadakozást?

Kérdés: Intézményünk két felső vezetőnek nyelvi tanfolyamot indít, amelyre egy ismert nyelv-iskolával kötöttünk szerződést. Intézményünk kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, ezért a nyelvtudás szükséges a munkájukhoz. Hogyan kell ez után adózni?

Kérdés: Önkormányzatunk a jegyző részére egy elektromos autót biztosított használatra. Az autó "tankolására" a jegyző otthonában a saját elektromos hálózatából kerül sor, ami havi 25 000 forint kiadást jelent. Ilyen esetben, amikor a járművet a munkáltató biztosítja, de az azzal kapcsolatos "tankolási" költségek a munkavállalót terhelik, jár-e a kilométerenkénti 15 forint költségtérítés?

Kérdés: A külföldi napidíj kifizetéséhez milyen nyomtatványt kell alkalmazni? Használhatjuk a külföldi kiküldetési rendelvényt?

Kérdés: Önkormányzatunk "Tiszta utca, rendes ház" címmel pályázati felhívást tett közzé az önkormányzat közigazgatási területén lévő társasházak részére. A jelentkezőket rangsorolva a legjobban teljesítő (legtisztább) társasházak díjazásban részesülnek. A díj mértéke változó összeg, 120 ezer és 840 ezer forint közötti nagyságrendben. A díjakat a nyertes társasházak részére a szerződéskötést követően tervezzük átutalni. Mivel a díjak felhasználásával a társasházaknak nem kell az önkormányzat felé elszámolniuk, ezért jelen esetben nem beszélhetünk az államháztartásról szóló törvény VI. fejezetében taglalt támogatásokról.
1. Milyen szerződést kell/lehet kötni a társasházakkal, mely alapján a díj összege kiutalásra kerülne? Van-e a szerződéssel kapcsolatban valamilyen egyedi elvárás, aminek a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell?
2. Hová, milyen rovatra kell könyvelni a kifizetéskor az összeget?
3. Milyen közteherfizetési kötelezettség merülhet fel a fizetendő díjakkal kapcsolatban, s azt kinek kell fizetnie, az önkormányzatnak vagy a társasháznak?

Kérdés: Intézményünk a 60/1992. Korm. rendelet és a NAV által közzétett üzemanyagárak alapján szeretne elszámolni gépjármű-költségtérítést, belföldi kiküldetés elszámolásaként CNG földgázzal üzemelő gépjármű esetében. A kormányrendelet tartalmazza az alábbi szorzók szerinti elszámolást:
"(4) Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a (2) bekezdés alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
a) cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
b) földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani."
Azonban a NAV üzemanyag-közleményében csak LPG autógáz Ft/l egységár szerepel!

2021. év:

	Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 (Ft/l)	Gázolaj  (Ft/l)	Keverék (Ft/l)	KPG autógáz (Ft/l)
március	398	415	434	241
február	381	403	418	240
január	368	387	405	245

 
A kormányrendelet szerint kiszámított fogyasztást milyen üzemanyagárral lehetne kiszámolni? Ár hiányában számla szerinti egységárral kellene számolnunk?
 

Kérdés: A 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. pontja adófizetési kedvezményt határoz meg. Ugyanezen rendelet 3. pontja bértámogatási igénybevételről rendelkezik. Az adófizetési kedvezmény igénybe vehető-e bértámogatás igénybevétele nélkül? A társaság ugyanis a bértámogatás feltételeként meghatározott nullás adóigazolást (adótartozása miatt) nem tudja a megadott beküldési időpontig, december 11-ig beszerezni!

Kérdés: Az Ávr. a következő összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti egyazon gazdasági esemény kapcsán: A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. Ebből kifolyólag szabályos-e, ha egyazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy a pénzügyi ellenjegyző, a teljesítésigazoló és az utalványozó?

Kérdés: Minisztériumunk által kötött vállalkozói szerződés esetében az a kérdés merült fel, hogy a szerződés tárgyát képező igazolványok legyártását szolgáltatásként (K337) vagy szakmai anyagként (K311) kell-e nyilvántartanunk. A szerződés tárgya a következő: Az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tárgyában kötött vállalkozói szerződés szerint a Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó vállalja az alább felsorolt kötelezettségek ellátását:
1. az "A" okmányvédelmi kategóriába sorolt biztonsági okmányok előállítását, úgymint:
– gépjárművezetői képesítési igazolvány,
– vasúti járművezetői igazolvány,
– nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány,
– belvízi hajóvezetői bizonyítvány,
– tengeri kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány.
2. a biztonsági okmányok beszerzését, raktározását, megszemélyesítését és kézbesítését,
3. a biztonsági okmányok életútkövető központi okmánynyilvántartásának kialakítását, a kapcsolódó szakrendszerek illesztését, és a megszemélyesítéshez szükséges adatok kezelését, az okmányok kiadását, statisztikák, riportok elkészítését, személyes adatok kezelését.
Ezen okmányok kiadására jelenleg csak az ITM jogosult, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak az ITM-be történő beolvadása következtében. A szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséről a vállalkozó havonta teljesítési összesítőt készít, mely tartalmazza a teljesítés dátumát, a megjelölt okmányokat, valamint azok darabszámát.
A teljesítésigazolás után beérkező számla az igazolvány típusát, egységárát, darabszámát, nettó, áfa- és bruttó értékét tartalmazza, nincs szolgáltatásonként részletezve. A fent leírtak tekintetében melyik rovatot kell alkalmaznunk a helyes nyilvántartás érdekében?

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?