581 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Az új pedagógus-előmeneteli rendszerben, ha valaki mesterdiplomát szerez, mikor kell átsorolni az illetményalap szempontjából?

Kérdés: Költségvetési intézmény belső ellenőre olyan kiküldetési rendelvényt tárt fel, amelynél megkérdőjelezhető a kiküldetés hivatali jellege. Ezért az intézmény vezetője úgy döntött, hogy megfizeti utána a szükséges adókat. A kiküldetés során a dolgozó napidíjban is részesült, melynek volt adómentes és adóköteles része is. Milyen adókat kell ilyen esetben fizetni, és hova kell könyvelni a kiküldetést, illetve a napidíjat?

Kérdés: A Ktjv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kormánytisztviselői jogviszonyom – tekintettel a kormány 1004/2012. (I. 11.) számú határozatára – 2012. 03. 18. napján felmentéssel megszűnt. A nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel 2014. június 22. napján fogok rendelkezni. Az a kérdésem, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint a plusz négyhavi illetmény az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli felmondás miatt jár-e, ha igen, mennyi a követelés elévülési ideje?

Kérdés: Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazott státuszban lévő védőnők – akik nem szakdolgozói munkakörben vannak foglalkoztatva – esetében a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a bérbesorolást melyik időponttól visszamenőlegesen kell módosítani, és a havi illetményük milyen elemekből áll? A garantált illetményhez milyen bérelem társul bérnövelő tényezőként, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni helyesen az ő esetükben a besorolás elkészítésénél? A területi pótlék mely védőnőket illeti meg?

Kérdés: 1981. augusztus 1-jétől dolgozom óvónőként. 2011-ben nem kaptam meg a 30 éves jubileumi jutalmamat. Azóta munkahelyet változtattam. Kérhetem-e a jubileumi jutalom kifizetését az új munkahelyemen? Van-e elévülési idő? Ha jár ez nekem, akkor a 2011-ben érvényes béremet vagy az aktuális illetményemet kell figyelembe venni a kifizetéskor? Kérhetnek-e erről utólagosan valamilyen dokumentumot, mivel tudom igazolni, hogy nem kaptam meg ezt a pénzt?

Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?

Kérdés: 1953. július 2-án született férfi vagyok, 2006 óta főállású polgármester. Jelenleg 43 év munkaviszonnyal rendelkezem, a 2014-es választásokon el kell-e indulnom (addigra 61 éves elmúlok), vagy kérhetem a nyugdíjazásomat? A vég­kielégítés csak akkor jár, ha elindulok a 2014-es választásokon, de nem választanak meg, vagy indulás nélkül is megillet, és nyugdíjba tudok vonulni?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?