Munkaidő-csökkentés kérése pedagógus esetében

Kérdés: 36 éve teljes munkaidőben dolgozó általános iskolai tanárnő vagyok. Milyen feltételekkel dolgozhatnék 80%-os részmunkaidőben? Mennyi lenne a kötelező órám? Hogyan számítana be így egy tanév a munkaviszonyba, mennyi lenne a bérem a későbbiekben? Kitől kell kérni a változtatást a jogviszonyban (intézményvezető vagy tankerületi igazgató)?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Ruhapénzjuttatás adóvonzata

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a kifizetés összegéből levonni. Azaz adókötelezettség, bérszámfejtés szempontjából ugyanúgy kell eljárni, mintha bért (illetményt) fizetne a munkáltató. Ettől függetlenül a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy a felhasználás céljának ellenőrzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...módjának különbözőségéből ered.A Kjt. 85/A. §-ának l)-n) pontjai kimondják, hogy ahol jogszabály munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, kereset-kiegészítést és jutalmat, az alapbéren illetményt kell érteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Védőnők díjazásának megállapítása

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatoknál a közalkalmazotti jogviszonyban álló védőnők illetménye? Alapilletményt az általános bértábla vagy az egészségügyi szakdolgozók bértáblája szerint kell megállapítani? A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik a szolgáltató díjazása 12%-ának védőnő díjazására fordításáról, területi pótlékról (fix díj 15%-a), és védőnői kiegészítő díjazásról (védőnői szolgálatonként 33 ezer forint). Ezen túlmenően a 76/A., 76/D., 76/L. §-ok is rendelkeztek védőnői illetményemelésről. Ezek alapján kell megállapítani a védőnő illetményét egy önkormányzatnál? Mindegyik fajta illetménykiegészítés jár a védőnőknek?
Részlet a válaszából: […] ...a szakdolgozói bértábla hatálya alá (ígéretek szerint 2019 júliusától kerülhetnek alá).Ennek megfelelően főszabályként a védőnő illetményét a Kjt. előírásai szerint kell megállapítani azzal, hogy alkalmazni kell esetükben a 43/1999. (III. 3.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodában milyen feltételekkel alkalmazható nyugdíjas óvodapedagógus? Felvehető-e üres keretre vagy GYES-en lévő dolgozó helyére, illetve határozott idejű szerződéssel vagy megbízási szerződéssel alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem az Mt. szerinti munkaviszonyban történik – ők biztosítottnak minősülnek, egyéni járulékokat is kell tőlük vonni a bruttó illetményből. A Tny. 83/C. §-a alapján továbbá érvényesül a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Köztisztviselők cafeteria-juttatásának mértéke megemelt illetményalap esetén

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét az éves költségvetési törvény (Kvtv.) és a Kttv. évek óta együttesen határozza meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). Idén a kiegyenlítő bérrendezési támogatás eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege jellemzően legalább 46 380 Ft-ra nőtt. Ezzel együtt a minimális cafeteriakeret a Kttv. szerint 231 900 Ft-ra emelkedett. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál jelenleg 46 380 Ft-ra nőtt az illetményalap, a fentiek értelmében jogosan állapítottuk meg a cafeteriakeretet 231 900 Ft-ban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. meghatározza a cafeteria minimális összegét, méghozzá az illetményalap összegéhez kötve, így a jogszerűen megállapított magasabb összegű illetményalap esetén annak összege alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően meghaladhatja a 200?ezer forintot. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] ...előmeneteli rendszer vonatkozik, melynek alapját a köznevelési törvény és a kérdésben is említett Vhr. adja.Ezek alapján a pedagógusok illetményének megállapítása részben attól függ, hogy milyen fokozatba (Gyakornok, Pedagógus I. stb.) sorolhatók be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő, tavalyi adózásra vonatkozó megállapítások nem helytállóak, azonban az valóban igaz, hogy 2019-től részben változtak a szemüvegtérítésre vonatkozó adózási előírások.Különbséget kell tenni védőszemüveg és egyéb szemüveg között. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Bankszámlaegyenleg

Kérdés: A Roma Nemzetiségi Önkormányzat év végi (2018. 12. 28.) bankszámlaegyenlege negatív lett a bank általi pénzforgalmi jutalék terhelése miatt. A negatív egyenleg 1887 Ft. A nemzetiségi önkormányzat folyószámla-hitelkerettel/likvid hitellel szerződés alapján nem rendelkezik, a bank úgynevezett technikai hitelt nyújtott. Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget? Hosszú lejáratú hitelként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...(például a tárgyévre járó személyi juttatás csökkentése szükséges, mivel a legutóbb számfejtett időszakra nem vagy kevesebb összegű illetmény jár), azok összegét kell módosítani. A pénzügyi számvitelben ennek megfelelően kell a követelést –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy a jubileumi jutalom mikor esedékes. A Kttv. szerint a kormánytisztviselő/köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jogosult jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
1
7
8
9
51