1229 talált cikk a juttatás kifejezésre

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?

Egyetemünk alkalmazottja tag egy kft.-ben. Ha a kft. egyszerűsített végelszámolással megszűnik, és a kft. három tagja közül kettő úgy határoz, hogy lemond a tulajdoni hányaduk alapján őket megillető vagyonról a harmadik tulajdonostárs javára, milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

1. Önkormányzatunk határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben meghatározott időtartamú közszolgálati műsor biztosítása szerepel a helyi tévében, mely alapján a szolgáltató rendszeresen tájékoztatja a helyi lakosságot az önkormányzat munkájáról.
A képviselő-testületi üléseket élőben közvetíti, az önkormányzati hirdetéseket, közleményeket ingyenesen közli. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közszolgálati tévéműsor készítése szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a vállalkozó.
2. Önkormányzatunk határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a médiaszolgáltatóval. A szerződésben közösségi médiaszolgáltatás biztosítása szerepel, mely alapján a helyi sajtóorgánum kialakítását, fenntartását, működtetését vállalta. A médiaszolgáltató a szerződésben felsorolt feladatok ellátásáért vállalkozási díjat számláz ki. A számlán közösségi médiaszolgáltatás szerepel, a számlát adómentesen állítja ki a megbízó. A médiaszolgáltató közhasznú kulturális tevékenységét az 1991. évi XX. törvény 121. §-ának a)–b) pontja alapján végzi, melyet az éves beszámolójában és közhasznúsági mellékletében szerepeltet. A Nemzeti Média és Hírközlő Hatóság (NMHH) adatbázisa alapján a médiaszolgáltató szerepel az adatbázisában, a médiaszolgáltatás jellegénél a kereskedelmi szolgáltatás szerepel. A médiaszolgáltató adószáma alapján az általános forgalmi adót az általános szabályok alapján állapítja meg (az adószámában a 2-es kód szerepel). A médiaszolgáltató az általa kiállított számlákat adómentesen állítja ki, az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján. Helyesen állítja-e ki a számláit? Kell-e vizsgálni a számla befogadójának, hogy az NMHH-nál milyen a médiaszolgáltató besorolása, milyen médiaszolgáltatás (kereskedelmi/közösségi) szerepel az adatbázisban, illetve mit jelentenek ezek a besorolások? Az adatbázisban szereplő kereskedelmi jelleg miatt végezhet-e közszolgálati médiatevékenységet?

A szociális intézmény vezetője a nők 40 éves nyugdíját kívánja igénybe venni úgy, hogy továbbra is, azaz a nyugdíjazást követően is ő marad az intézmény vezetője. A felmentési idő tekintetében úgy nyilatkozott, hogy lemond arról a részről, amelyről kötelezően fel kellene menteni a munka alól, és folyamatosan ellátja a feladatot. A jogszabály szerint kötelező felmenteni a munkavégzés alól a felmentési idő felére? Ennek ellenére dönthet úgy a munkavállaló, hogy nem kéri a felmentését, és azt is ledolgozza?