3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az óvodai gyerekek étkezéséről, amikor azt a szülők kifizetik, készpénzfizetési számlát állítunk ki részükre a befizetés megtörténtekor. Előfordul viszont olyan eset is, amikor a szülő nem fizeti ki az étkezést, hátralék keletkezik, vagy éppen ennek az ellenkezője, amikor túlfizetés történik. A túlfizetést és hátralékos állományváltozást milyen időközönként kell könyvelnünk?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?

Kérdés: Bérbeadó magánszemélynek 2019-től az szja-szabályok szerint nem kell az ingatlan-bérbeadás bevételének tekinteni a bérlőre áthárított közüzemi díjakat. Ha magánszemély áfaalany és számlaadásra kötelezett, akkor kell-e számlázni a rezsit?

Kérdés: Az önkormányzat rendelet alapján karácsony előtt arról döntött, hogy tűzifát oszt ki az arra rászoruló lakosság között. Hogyan kell könyvelnünk a beszerzést és a lakosság részére történő átadását?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, több intézményünk (kutatóintézet, kulturális intézet) is ad ki könyveket, általában pályázati pénzeszközökből. A könyvek az intézmények által szervezett rendezvényeken, illetve vendégeknek kerülnek átadásra ajándékba. Viszont van olyan könyv, melyből marad az intézménynél, és pár darab példányt sikerül értékesíteni. A nyomdától kapunk számlát a nyomdaköltségről, előkészítési munkákról 5%-os áfával, amit mi üzemeltetési szolgáltatásként könyvelünk. Ez helyes így? Az intézmények pedig Excel-táblázatban vezetnek nyilvántartást a könyvekről. Ily módon, vagy pedig könyvbeszerzésre kellene elszámolnunk dologi kiadásra, esetleg készletre venni? Főként az értékesítés miatt merült fel bennünk, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Az étkezést az intézményfenntartó társulás által üzemeltetett konyha végzi, mely az önkormányzat által megtermelt zöldségeket is felhasználja a főzéshez. Ezért nem fizet az önkormányzatnak, csak szállítólevéllel, értékkel megérkezik a konyhába. Hogy kellene ezt lekönyvelnünk a konyha, illetve az önkormányzat nyilvántartásaiban? A megtermelt zöldség rovaton költségként jelentkezzen a konyhánál, hogy az étkezés állami támogatásának elszámolásánál ez beszámítódjon tényleges költségként, mint ahogyan a többi beszerzett alapanyag is?