2504 cikk rendezése:
131. cikk / 2504 Személyi kedvezmény érvényesítése önellenőrzéssel
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?
132. cikk / 2504 Kistelepülési üzletrészek önkormányzati vagyonba adása
Kérdés: Hogyan kell könyvelni/eljárni az alábbi esetben: Önkormányzatunk és a kistérség tagtelepülései alapítottak nonprofit kft.-t a kistérség lakosainak járóbeteg-szakellátását biztosító intézmény létrehozására, fenntartására, működtetésére. Az önkormányzat törzsbetéte áll egyéb betétből – melyet apportként (ingatlan) vitt be – és pénzbeli betétből. Ennek együttes összegét a 16-os főkönyvön nyilvántartjuk. A kistelepülések csak pénzbeli betétet vittek be. 2024. július 1-jével az újonnan létrejövő költségvetési szerv a járóbeteg-szakellátási feladatokat átveszi, a vagyont pedig az önkormányzat. Mi történik a kistelepülések üzletrészével? Kifizeti őket a kft.? Megvásárolja az önkormányzat a kistelepülések üzletrészét? Mindezt annak eredményeképp, hogy a kistelepülések nem kívánnak részt venni és hozzájárulni a feladat ellátásában/ellátásához. Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel abban az esetben, ha a kft. teljes egészében megszűnik, a vagyon az önkormányzathoz kerül, a feladatellátó pedig az új költségvetési szerv? Hogyan könyveljük, mi lesz az üzletrésszel akkor, ha a kft. nem szűnik meg, de a vagyon és a feladat az előbb említettek szerint, a törvény erejénél fogva átkerül?
133. cikk / 2504 Jubileumi jutalom
Kérdés: A Költségvetési Levelek 354-es számában a 6262. kérdésre adott válaszukban írtak a 2023. július 1. után kifizetett jubileumi jutalmak korrigálási kötelezettségéről. A kérdésem a jubileumi jutalom alapját érinti. Az említett kérdés válasza szerint: „A 2023. július 1. után keletkezett jubileumi jutalomra való jogosultsághoz kapcsolódó összeg megállapításakor már az így megemelt illetményt kellett a kifizetés alapjának tekinteni.” A jubileumi jutalom alapja továbbra is az alapilletmény? Az ágazati szakmai pótlék továbbra sem alapja? Vagy a visszamenőleges korrigálásnál bele kell számítani az ágazati szakmai pótlékot is?
134. cikk / 2504 Strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzatunk települési támogatásként strandbelépőt szeretne juttatni a 65 év feletti nyugdíjasoknak és jó tanulmányi eredményt elért általános iskolás gyermekeknek. A helyi strandot az önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti. A települési támogatásról a határozatot az önkormányzat adja ki, pénzkifizetés nem történik. A bérletet a költségvetési szerv nyújtja, kedvezményezett által bemutatott határozat ellenében. Hogyan rendezi az önkormányzat a költségvetési szervvel a bérletek értékét?
135. cikk / 2504 Utazási és parkolási költségek
Kérdés: Saját gépkocsival történő hivatali kiküldetés esetén, automatából vásárolt parkolójegy elszámolható-e adómentesen a munkáltatónál (csak maga a parkolójegy, számla nem készül róla)? Szintén havi kiküldetés esetén a munkáltató adómentesen megtérítheti-e az autópálya-matricát? Tömegközlekedéssel történő munkába járás során az online vásárolt jegyet hogyan számolhatja el a munkavállaló? (Applikációval történik a vásárlás.)
136. cikk / 2504 Adószámos magánszemély adózása
Kérdés: Ingatlan bérbeadása kapcsán a Költségvetési Levelek 353. számában megjelent, 6248. olvasói kérdésre adott válasz a mai napon is megfelel a jogszabályoknak?
137. cikk / 2504 Közüzemidíj-visszatérítések elszámolása I.
Kérdés: Az előző évi helyesbítések, jóváírások elszámolása (visszatérülések) során az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni, azaz az előző években nyilvántartásba vett bevételek, illetve kiadások visszatérüléseit a 15. mellékletben meghatározott rovatokon kell nyilvántartásba venni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet követően, az elszámolás miatti közüzemidíj-visszatérítések bruttó összegét a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell nyilvántartásba venni. A költségvetési számvitelben tehát a bruttó összeget kell elszámolni azon a rovaton, amelynek leírásában szerepel a bevétel vagy a kiadás visszatérítési jogcím. A jogszabály ebben az esetben nem tesz különbséget nettó és általános forgalmi adó (áfa) könyvelése között. A pénzügyi számvitelben azonban a helyesbítő számla végösszegét szükséges megbontani nettó (T 3514 – K 9244) és a hozzá tartozó áfa (T 3514 – K 36412/36414) összegre. Ha a számlán van áfa, akkor bevételi áfa rovatot nem kellene hozzákapcsolni? Helyes-e az a könyvelés, amikor a költségvetési számvitelben a bruttó összeget könyveljük B411-re, és csak a pénzügyi számvitel részében kell megbontani nettó és áfa összegre úgy, hogy a nettót egyéb bevételre könyveljük, az áfát pedig áfaszámlára? Ilyenkor hogyan kell helyesen eljárni?
138. cikk / 2504 Ingatlan bérbeadása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 75. számában, az 1625. számon megjelent válasz jelenleg is megfelel a jogszabályoknak?
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]
139. cikk / 2504 Adományként kapott vásárlási utalvány
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Adományozási szerződés alapján sorszámmal ellátott vásárlási utalványokat kaptunk. Mi a helyes eljárás a nyilvántartásával kapcsolatban? Esetleg készletként bevételezendő, és a felhasználásukkor kiadandó?
140. cikk / 2504 Teremőrök bérének kiszámlázása
Kérdés: Intézményünk a velünk egy épületben elhelyezett más költségvetési szerv részére közvetített szolgáltatásként továbbszámláz közüzemi díjakat, egyéb szolgáltatásokat (pl. lift-, riasztó-karbantartás), illetve a nálunk alkalmazásban álló teremőrök bérének egy részét. 2024. április 1-jével az általános szabályok szerinti adózást kellett választanunk alanyi adómentesség értékhatárának átlépése miatt. A teremőrök bérének továbbszámlázásakor is fel kell számítani a 27%-os áfát?
