1587 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?

Kérdés: A konyha mint önkormányzati költségvetési szerv a közétkeztetési feladatok mellett iskolai büfét üzemeltet. A büfében betétdíjas palackos ásványvizet és üdítőt is árulnak. Hogyan kell eljárni a betétdíjjal kapcsolatban? Mindenképpen külön tételként fel kell tüntetni a blokkon? Kötelező-e visszavenni a palackot? Visszaadható-e a gyerek részére az 50 Ft, amennyiben visszahozza az üres üveget?

Kérdés: Köznevelési közfeladatot ellátó költségvetési szervként fenntartásunkban állnak középiskolai kollégiumok, ahol lehetőség van szálláshely-szolgáltatást is igénybe venni. Abban az esetben, ha a pedagógus a mi munkavállalónk (állandó lakhelye nem egyezik a kollégium székhelyével), de nem a kollégiumban dolgozik, köteles-e az ifát megfizetni a kollégiumban eltöltött éjszakák után?

Kérdés: A munkáltató központi költségvetési szerv, a dolgozók megkapják a már korlátlan utazásra jogosító 50%-os utazási utalványt. Hazautazás vagy munkába járás esetén megtérítheti-e a munkáltató az 50%-os kedvezményes jegy 86%-át, vagy csak a teljes árú jegy 86%-át?

Kérdés: Községünk önkormányzata kezdeményezné társulás létrehozását a közterület-felügyelet létrehozására és működtetésére. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése rendelkezik erről a lehetőségről. A Mötv. 90. §-a rendelkezik a társulás szabályairól. Amennyiben létrejön a társulás, akkor meg kell alakítani egy intézményt is a közterület-felügyelet működtetésére, vagy a társulás maga alkalmazhat köztisztviselő jogállású közterület-felügyelőt? Társulás esetén az irányítói és munkáltatói jogokat a társulás elnöke gyakorolná a közterület-felügyelő felett, és a kiadmányozási jog is az elnök jogköre lenne? Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: Több önkormányzat által létrehozott társulást közös megegyezés alapján meg kívánnak szüntetni. A társulás a működése során több gépet és eszközt vásárolt, amely után visszaigényelte az áfát. Ezeket a gépeket és eszközöket a tag önkormányzatoknak térítésmentesen átadja. Ebben az esetben keletkezik-e a társulásnak áfafizetési kötelezettsége, továbbá a pénzeszközeit a megszűnést megelőzően 2 hónappal is átutalhatja az önkormányzatoknak, vagy kizárólag a tervezett megszűnés előtti időpontban?

Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?