Internet, telefon és közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: Költségvetési szervként működő intézményben (kormánytisztviselők) flottás telefonnal rendelkeznek a kollégák, mely internetet is tartalmaz. A TK kifizeti a számlát, melyben a telefon 27%, az internet 5% áfát tartalmaz. Mi a teljes, munkavállalói részt 27%-os áfával számlázzuk tovább a dolgozónak, tehát nem bontjuk meg 27%-ra és 5%-ra. A közüzemi díjak továbbszámlázása esetén csak 27%-os áfával számlázhatunk tovább, mert azt az Áfa-tv. kimondja. Helyesen cselekszünk a telefon továbbszámlázása esetében?
Részlet a válaszából: […] A dolgozók részére számlázott telefon- és internethasználatot 27%-os áfamértékkel kell számlázni, mert az 5%-os adómérték az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozik, ilyen szolgáltatást pedig intézményük nem nyújt a dolgozóknak. Az internet-hozzáférési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Költségvetési szervnél magáncélú telefonhasználat kezelése

Kérdés: Központi költségvetési intézményünknél a céges telefon magáncélú használatának megállapítása a törvény által vélelmezett 20% figyelembevételével történik. Az Ávr. 63. §-a alapján központi költségvetési intézményként mindenképpen kötelesek vagyunk kiszámlázni a telefonbeszélgetések kapcsán vélelmezett 20% magánhasználatot a dolgozók részére? Vagy dönthetünk-e úgy, hogy nem számlázzuk ki, és a vélelmezett 20% 1,18-szorosa után fizetjük meg a jelenleg hatályos szja-t, valamint szochót azáltal, hogy továbbszámlázás hiányában egyes meghatározott juttatásnak minősül a céges telefon használata?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint mind az Ávr. 63. §-ából, mind az általános államháztartási elvekből levezethető, hogy a magáncélú használatot ki kell számlázni a munkavállalóknak, hiszen költségvetési kiadásról van szó.Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

MÁV-nál eltöltött idő beszámítása közalkalmazotti jubileumi jutalomhoz

Kérdés: A MÁV-nál 1984 és 1989 között fennállt munkaviszony beleszámít-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom szempontjából közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek alapvetően a "közszféra hatálya alá tartozó szervnél eltöltött idők" számíthatók be. Figyelembe vehető továbbá a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:    

Irodaszerek, tisztítószerek átadása

Kérdés: Hogyan fog önkormányzatunk elszámolni egy olyan gazdasági eseményt, amikor tisztítószerek és irodaszerek átadása történt egy költségvetési szervének, és az átadáshoz számlát is állítottunk ki?
Részlet a válaszából: […] Az irodaszer és tisztítószer átadásáról számlát állítottak ki, a gazdasági esemény irodaszer, tisztítószer értékesítésének minősül. Az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági esemény, azon belül is az anyag- és áruértékesítés számviteli elszámolását a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Gyermekétkeztetés térítési díja

Kérdés: Intézményünk minisztériumi fenntartású központi költségvetési szerv, szakközépiskola, kollégium. Iskolánknak eddig saját főzőkonyhája volt, így a kollégisták térítési díja a Gyvt. szerint az áfával növelt nyersanyagnorma volt (670 Ft + áfa/nap). Eddig az 50%-os, illetve ingyenesen étkező tanulók kedvezményét természetesen az iskola "állta". Most viszont vásárolt szolgáltatásként vesszük igénybe egy vállalkozótól a kollégisták részére az étkeztetést az általa kínált áron, 1340 Ft + áfa/nap. Hogyan kell megállapítani a fizetendő térítési díjat a tanulóink részére, és a kedvezményeket miként vegyük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Intézményüknek továbbra is a Gyvt. szerint kell megállapítani a tanulók étkezési térítési díját és a kedvezményeket. A Gyvt. szerint a nyersanyagnormát téríttethetik meg a teljes árat fizetőkkel áfával növelten, és a térítési díjból az arra jogosultaknak 50, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ruhapénzjuttatás adóvonzata

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] A ruhapénz juttatása jellemzően 2019 előtt sem minősült adómentesnek, függetlenül attól, hogy arról a munkavállalóknak el kellett számolni számlával. Adómentességről csak akkor beszélhettünk 2018-ban és a korábbi években is, ha az elszámolásra kiadott előlegből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] Arra, hogy a polgármesteri hivatalnál milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy adott személy, részben a Kttv., részben a Kjt. szabályait kell figyelembe venni. A megbízási jogviszony tekintetében pedig ügyelni kell a színlelt szerződések tilalmára.A Kttv. kimondja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Milyen esetekben köthető határozott idejű Mt. szerinti munkaszerződés?

Kérdés: Költségvetési szervnél az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló munkavállalóval határozott időre szóló szerződést kötöttek, de nem helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére. Későbbiekben pár dolgozóét átváltották határozatlanra, de volt, akinek nem hosszabbítottak. Az Mt. szerinti munkaviszonyban akkor is lehet határozott időre munkaszerződést kötni, ha az nem helyettesítésre vagy projektmunkára történik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – szemben például a Kjt.-vel – nem határozza meg taxatív módon, hogy mely esetekben lehet határozott idejű munkaszerződést kötni. Mindazonáltal ebben az esetben is irányadóak az általános elvek, így a rendeltetésszerű joggyakorlás, tisztesség, jóhiszeműség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Hosszabb munkaközi szünet kikötésének lehetősége

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazottak esetében a tájékoztatóban szerepel, hogy 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 60 perc munkaközi szünet jár, amit a munkaidőn túl kell kivenni. Ugyanakkor a jelenlétin nem vezetik a munkaközi szünet kivételét. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (1) bekezdése szerintinél hosszabb, legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet a felek megállapodása vagy kollektív szerződés köthet ki. Önmagában tehát a tájékoztatóban nem lehet egyoldalúan kikötni 60 perces munkaközi szünetet. A munkaközi szünet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Költségvetési szerv számlái feletti rendelkezésre jogosult személyek köre

Kérdés: Költségvetési szerv számlák feletti rendelkezésre jogosultjai között szerepelhet-e olyan személy, aki nem alkalmazottja a költségvetési szervnek? Létezik erre vonatkozó jogszabály?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 80. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a kincstár szabályzatban állapítja meg a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
1
44
45
46
159