1587 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?

Kérdés: Költségvetési szerv közalkalmazott osztályvezetőjeként a Kjt. 41. §-ának (4) bekezdése alapján lehetek-e a saját cégemben ügyvezető? Végezhetek a cégben keresőtevékenységet, például adótanácsadást?

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzati alrendszerben a költségvetési szervek között az eszközök térítésmentes átadása? Milyen szabályokat szükséges figyelembe vennünk?

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerület, illetve a szakképzési centrum részére – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adott számos épületet, építményt. Az átadással egyidejűleg a tárgyieszköz-nyilvántartásban is átvezetésre került a bruttó érték, illetve értékcsökkenés összege, és a továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Az ingatlanvagyon-kataszterben hogyan kezeljük a vagyonkezelésbe adást? A tankerület államháztartáson belüli szerv, de nem az önkormányzat által irányított költségvetési szerv, így az önkormányzat konszolidált beszámolójában a tankerület nem szerepel. Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből annak érdekében, hogy biztosítsuk az egyezőséget a beszámoló és a vagyonkataszterben nyilvántartott értékek között? Mi a helyzet abban az esetben, ha az ingatlannak csak egy része kerül vagyonkezelésbe adásra? Megfelelő-e ebben az esetben, ha a vagyonkataszter-nyilvántartásban megjelöljük a vagyonkezelőt, és a megjegyzésben szerepel, hogy mennyi a vagyonkezelő kezelésében és mennyi az önkormányzat kezelésében lévő ingatlan értéke?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?

Kérdés: Intézményünknek van adóköteles és adómentes tevékenysége. A rezsiköltségek levonható áfáját bevételarányos képlettel számítja ki a programunk. Az adómentesen értékesített tárgyi eszköz bevételével számolnunk kell-e az arányosításnál?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273-as számában a 4917-es szám alatti kérdés arra vonatkozott, hogy milyen teendői vannak az önkormányzatnak, illetve a költségvetési szervnek a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban, ha alanyi adómentességet választ? Hasonló helyzetben lévő költségvetési szervként az alábbiakra várom válaszukat:
– Az önkormányzat megállapíthatja-e a nyersanyagnormát, és ezzel egyidejűleg az étkeztetésért fizetendő térítési díjat bruttó módon, azaz a korábbi nettó + áfa összeg összesen lenne a nyersanyagnorma, illetve a fizetendő térítési díj (pl. eredeti rendelet szerint 225 Ft + áfa, új rendelet szerint 286 Ft mindkét esetben)?
– Amennyiben a rendeletben a nyersanyagnorma 286 Ft, akkor az élelmezésvezetőnek a nyersanyag-beszerzést és -felhasználást eszerint kell nyilvántartania, azonban hogyan kell könyvelnünk ahhoz, hogy a 211-es készletek számlaértéke megegyezzen az élelmezésvezető által kimutatott készletértékkel?

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?