52 talált cikk a korszerűsítés kifejezésre

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".

Kérdés: A költségvetési törvény figyelembevételével a 2003-as évben taneszköz-előirányzatunk van. Ezt a taneszköz-normatívát fel lehet-e használni a már meglévő padok, székek felújítására?

Kérdés: Az önkormányzatoknak egy kb. 1995. évi jogszabály szerint az önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételeiket elkülönítetten kellett kezelniük és kötött volt a felhasználási lehetőség. Érvényben van-e még ilyen jogszabály, és melyik (vagy melyek) az(ok)?

Kérdés: Cégünk közvilágítási berendezések beruházásait bonyolítja le és finanszírozza, illetve az elkészült korszerűsített közvilágítással emelt szintű szolgáltatást nyújt az önkormányzatok részére. A beruházás során részben az áramszolgáltató tulajdonában lévő közvilágítási berendezések lecserélésére és korszerűsítésére kerül sor, másrészt új technikai eszközök és eljárások épülnek be a magasabb szolgáltatási színvonal elérése céljából. Az eddig az áramszolgáltató tulajdonában volt világítótestek helyett térítésmentesen beépítenek eszközöket, melyek az áramszolgáltató tulajdonába kerülnek, míg az egyéb berendezések a cég tulajdonában maradnak. Az emelt szintű áramszolgáltatást később a cégünk közvetített szolgáltatásként [Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése] az önkormányzatnak számlázza tovább.A kérdésünk arra irányul, hogy a cégünk által megvásárolt és az áramszolgáltató tulajdonába térítésmentesen átadott világítótestek előzetesen felszámított adója levonható-e?

Kérdés: 0-ra leírt eszközünket (számítógép) folyamatosan használjuk, de a további használathoz szükségessé vált hangszóró, valamint hangkártya beszerzése, amelyet ráaktiváltunk a tárgyi eszközre. A 0-ra leírt eszközünket ezért visszavezettük az eredeti állományi számlára. Az eszköz bruttó értéke most már a vásárolt hangszóró és hangkártya értékével növelt érték lett. Mely érték után kell elszámolni az értékcsökkenést? A teljes bruttó érték után, vagy csak a ráaktivált érték után?

Kérdés: Az önkormányzat a közvilágítási berendezések korszerűsítésével a DÉDÁSZ-t bízta meg. Az elkészült munkát a DÉDÁSZ egy összegben számlázta, melyre 5 évre részletfizetést engedélyezett, ezért a részletfizetéskor kamatot is kell fizetni. Ez évben fizeti az önkormányzat az első részletet és a kamatot. Az elkészült és üzembe helyezett berendezések tulajdonjogát térítés nélkül, véglegesen, könyv szerinti értéken az üzemeltetés idejére az önkormányzat a DÉDÁSZ részére átadta. Az átadás áfavonzatára vonatkozó választ a Költségvetési Levelek 4. számának 107. kérdésében megkaptam. Hogyan történik helyesen a számviteli elszámolása?

Kérdés: Adómentesnek minősül-e az Szja-tv. 72. § (4) bekezdés a) pontja, valamint ugyanezen törvény 1. számú melléklet 2.7. d) pontja alapján a dolgozónknak pénzintézet útján adott (központi fűtés cseréje céljából juttatott, visszatérítendő, 10 éves futamidejű és 300 ezer forint összegű) kamatmentes kölcsön kamatkülönbözete?

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?

Kérdés: Intézményünkben különféle építési munkákat végeztünk. A tűzfalon homlokzati és bádogosmunkákat végeztettünk 1200 E Ft értékben, a fogyasztásmérőt és néhány helyiségben a vezetékeket nagyobb teljesítményűre cseréltük 120 E Ft értékben. A konyhán, illetve melléképületben átalakítások történtek (a szenesraktárból élelmiszerraktár lett, az élelmiszerraktárból zöldség-előkészítő). Mi dönti el, hogy beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek-e ezek a munkálatok? Lényeges-e a ráfordítás összege?

Kérdés: Ebben az évben pályázatot nyújtottam be település-érdekvédelmi támogatásra a Budapesti Főpolgármesteri Hivatalhoz. A pályázatot kedvezően bírálták el, így 2002-ben vissza nem térítendő támogatást kaptam a helyi védettséget élvező házam kapujának rendbehozatalához. Felhívták a figyelmemet, hogy a támogatás után nem kell adót fizetnem. Valóban így van-e, mert 2000-ben ugyanezen ház homlokzatának felújításához kapott támogatás után adóznom kellett.