710 talált cikk a megállapodás kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., melynek 100%-os tulajdonosa az önkormányzat. A kft. veszteséges, működéséhez az önkormányzat az adott évi költségvetési rendeletében fogadja el, hogy mennyi működési célú pénzeszközt ad át a kft. részére. Helyes-e ez a gyakorlat? Szükséges-e esetleg más szerződés, megállapodás, hogy a pénzeszköz-átadás megtörténhessen?

Kérdés: Az Szja-tv. 74/A. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mi minősül lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó bevételnek. A jogszabályi rendelkezés a) pontjában szereplő "önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv (önkormányzati hivatal)" megfogalmazás értelmezhető-e kiterjesztően azon szervezetre is, amely az adott önkormányzat 100%-os tulajdonában áll, és az önkormányzat gazdálkodását egy önkormányzati feladat közszolgáltatási szerződésben vállalt elvégzésével segíti?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján – a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül – állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Ingatlanfejlesztéssel, illetve bérbeadással foglalkozó társaság térítés nélküli eszközát-adás keretében bekötőutat és ehhez kapcsolódó létesítményeket, valamint egy park felújítását adta át különböző önkormányzatoknak. Mindkét ügylet esetén a térítés nélküli átadásra a jogszabályi előírások és az önkormányzatokkal kötött megállapodások miatt került sor. E közforgalom számára is nyitva álló terek átadására azért volt szükség, hogy a társaság az adott ingatlanokat rendeltetésszerűen használhassa. A társaság az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát megfizette, illetve arról számlát állított ki az önkormányzatok részére. Mivel a térítés nélküli átadásra bizonyíthatóan a társaság áfaköteles tevékenységének végzése érdekében került sor, így a társaságnak nem keletkezett áfafizetési kötelezettsége. Az előbbi nem befolyásolja a társaság jogát, hogy a fenti beruházásokhoz kapcsolódó áfát levonásba helyezze?

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?

Kérdés: Tankerület az alapítvány ingatlanját ingyenesen szeretné használni 15 évig. Az ilyen módon használatba vett ingatlanon 200 millió forintos felújítást hajtana végre. A szerződő feleknek egymással szemben kell-e számlát kibocsátaniuk, illetve szükséges-e a pénzügyi teljesítés? Ebben az esetben a tankerületnek idegen ingatlanon végzett beruházásként kell a felújítást kezelnie? Az ügylettel kapcsolatos aggály az, hogy a megállapodás valódi tartalma szerint ingatlanbérletnek minősül, mivel a tankerület nem kíván bérleti díjat fizetni, annak fejében újítaná fel az ingatlant. Ebben az esetben az alapítvány köteles számlát kibocsátani az ingatlanhasznosításról, a tankerületnek pedig az általa végzett felújítást kell kiszámláznia az alapítvány felé. A számlák egymással szemben beszámításra kerülhetnek. Az alapítvány elszámolja a bérleti díjból származó bevételét, és a felújítások számlázott értékét pedig beruházásként könyvelné. A tankerület a bérleti díjat dologi kiadásként számolja el, az idegen ingatlanon végzett beruházás továbbhárított összegét bevételként. Az idegen ingatlanon végzett beruházást hogyan vezeti ki a könyveiből a tankerület?