Adó-visszaigénylő lap helyes kitöltése kettős állampolgár vevő esetében

Kérdés: Egy ukrán-magyar kettős állampolgár vásárolt az üzletünkben terméket, és személye azonosítására az útlevelét adta át, amelyet azonban Magyarországon állítottak ki. Állandó lakcímként egy ukrán címet adott meg. Az a kérdésem, hogy helyesen töltöttem-e ki az adó-visszaigénylő lapot, ha azon az úti okmányt kibocsátó ország rubrikában Magyarországot tüntettem fel?
Részlet a válaszából: […] ...termék vagy termékek a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a külföldi utas érvényes úti okmányával, vagy személye azonosítására szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Fordított adózás alkalmazása tornacsarnok és öltöző építése esetén

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozó, áfa fizetésére kötelezett belföldi adóalany. Egy iskola megrendelt egy ingatlan létrehozására irányuló építésihatóságiengedély-köteles építési-szerelési munkát társaságunktól. A megrendelő fordított adós nyilatkozatában kijelenti, hogy alanyi adómentesként veszi igénybe a szolgáltatást, a szerződése egyenes áfásként került aláírásra. Társaságunk a fenti munka teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, aki szintén áfafizetésre kötelezett belföldi adóalany. Az alvállalkozó a fentiek szerint elvégzett építési-szerelési munkáról egyenes vagy fordított adózás szerinti számlát köteles társaságunk felé kiállítani? A mellékelt konkrét alvállalkozói szerződés milyen adózás alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy a megrendelő fő tevékenysége vélelmezhetően az oktatás, amelyre tekintettel vélelmezhetően adómentességben – tárgyi adómentességben – részesül [Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i)-j) pontok; 85. § (4) bekezdés c)-d) pontok]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Beszerzési szabályok

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. Mely jogszabály tartalmazza, hogy a 200 ezer forintot meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő beszerzések esetében szükséges három árajánlat bekérése? Ebben az esetben szükséges a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nem kötelesek beszerzési eljárás lefolytatására. Tilos azonban egy szerződést a beszerzési eljárási kötelezettség alóli mentesség érdekében részekre bontani (pl. egy szolgáltatóval a projekt időszaka alatt több, 200 ezer Ft-ot el nem érő szerződést kötni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Közösségi beszerzés

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló áfaalany gazdasági társaság vízforgató berendezést vásárolt Szlovákiából. A szlovák számla 20% áfát tartalmaz. A számla forintban került kiállításra. Hogyan kell az áfát könyvelni? Az önkormányzatunk alanyi adómentes, és szintén vásárolt Szlovákiából terméket, aminek az áfatartalma 20%. Az önkormányzat esetében úgy kell eljárni, mintha belföldi beszerzés lenne?
Részlet a válaszából: […] Az áfaalany gazdasági társaságnak, amennyiben az EU más tagállamából terméket szerez be, a vásárlást megelőzően közösségi adószámot kell kérnie. A közösségi adószámot meg kell adni az eladónak. A termék Szlovákiából történő kiszállítását igazolni kell (CMR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Közösségi termékbeszerzések 2020-tól

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!
Részlet a válaszából: […] ...előtt néhány gyors intézkedést hozott az Európai Unió, amelyek már 2020-tól hatályba lépnek, ezek a következők:A közösségi adómentesség feltételei kiegészülnek azzal, hogy a vevőnek a közösségi adószámát közölnie kell az eladóval. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Önkormányzati szociális bérlakások értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a lakóingatlan értékesítése az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik, tehát a lakó-ingatlant úgy adják birtokba, hogy a szerződés a lakóingatlan határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Önkormányzati képviselő részére fizetett külföldi napidíj

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat elnöke és képviselői külföldi kiküldetési rendelvény alapján számolnak el a testvérvárosban rendezett programon való részvételükkel kapcsolatban. Az elszámolásnál az adómentesen adható napidíjat szeretnék figyelembe venni. A szállásdíj számlán külön soron van feltüntetve az étkezés. Kérem segítségüket, ha a 15 euró/nap napidíj elszámolásra kerül, a számlán lévő étkezés elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] A (nem gépkocsivezető vagy árukísérő) magánszemélyek külföldi kiküldetése esetén az Szja-tv. 3. sz. mellékletének II. 7./b) pontja alapján a kifizetett napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Önkormányzatnak adományozott termékek kiosztása rászorulóknak

Kérdés: Önkormányzatunk támogatói szerződést kötött egy gazdálkodó céggel, aki a rászorult családok megsegítése érdekében adományként élelmiszereket ad át az önkormányzatnak. Ezekből csomagokat állítunk össze, amelyeket a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat bevonásával az önkormányzat juttat el a rászorult családoknak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az így kiosztott támogatások adóköteles juttatásnak minősülnek-e. Ha igen, akkor az önkormányzatnak kell-e személyi jövedelemadót fizetnie? Illetve hogyan kell ezeket a juttatásokat számfejteni és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete több olyan jogcímet is tartalmaz, amely alapján adómentesen adható szociálisan rászorultak részére különféle juttatás.Így adómentes a helyi önkormányzat által nyújtott szociális segély. Az Szja-tv. definíciója alapján szociális segély: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Postaköltség áthárítása közhatalmi tevékenység esetén

Kérdés: Hivatalunk mint központi költségvetési szerv látja el a Magyar Államkincstár Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kapcsolódó, jogszabályban meghatározott feladatainak egy részét (így például határozatok és egyéb dokumentumok ügyfelek részére történő megküldése), melyhez kapcsolódóan a postaköltségeket a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megállapodás alapján továbbszámlázzuk. A postaköltség a Kincstár alapfeladatának ellátásához kapcsolódik. A posta által kibocsátott számlákon előfordul AAM és 27%-os áfaartalom is a szolgáltatások függvényében. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a postaköltségek Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő áthárítása, a kiállított számla áfatartalmának helyes megállapítása során hogyan kell helyesen eljárnunk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-ának (1)–(2) bekezdései kimondják, hogy nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Önkormányzatunk a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetében adókötelezettséget választott az elmúlt években. 2017-ben az egyik bérlőnk jelentős felújítást hajtott végre az ingatlanon, amit beszámítottunk a bérleti díjba. A felújítás befejezésekor kiszámláztunk részére 24 havi bérleti díjat áfásan. A számlázott időszak 2019. 07. hónapban járt le. 2019. január 1-jétől – mivel lejárt az 5 év – adómentességet választottunk az ingatlan-bérbeadásra. A bérlő a számla áfatartalmát levonásba helyezte. Kell-e a számlát módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 84. §-a alapján a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.Az Önök esetében a számla kiállításakor, illetve teljesítési időpontjában fennálló állapot szerint áfásan kellett az ingatlan-bérbeadást számlázni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
19
20
21
74