335 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: Az önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra tárgyi mentes. A sírhelymegváltást áfásan kell kiszámláznunk, vagy pedig közérdek miatt adómentes? Az esketési díjat ki kell-e számlázni áfásan? A DRV-nek kiszámlázott víziközmű-vagyon éves elszámolású eszközhasználati díját áfásan kell kiszámláznia az önkormányzatnak?

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Kérdés: Milyen esetben jár a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti bérpótlék? Napi üzemelési idő meghaladja a napi munkaidőt, mert 6.30–17-ig van nyitva a bölcsi. A dolgozók átfedésben dolgoznak, pl. egyikük 6.30-tól 13.30-ig, másikuk 10–17-ig. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése irányadó a Gyvt. szerinti pótlék esetén is? Például, hogy a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között minimum 4 óra eltérés van. Továbbá hogy kell értelmezni azt, hogy egymást váltva végzik tevékenységüket? Ha átfedésben van a munkaidejük, az is azt jelenti, hogy "egymást váltva"?

Kérdés: Van-e jelenleg olyan jogszabály vagy egyéb szabályozás, ami meghatározza, hogy az önkormányzat konyháján, szociális intézményében, illetve óvodájában dolgozó foglalkoztatott kötelező étkezésben vegyen részt?

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?

Kérdés: 1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?

Kérdés: Önkormányzati rendeletben foglaltak alapján az anyakönyvvezetőt házasságkötésért – választása szerint – díjazás vagy szabadidő illeti meg. Nálunk leginkább a díj kifizetését szokták választani. 2019. 05. 30. napjától 2022. 06. 30. napjáig volt hatályban a 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendeletünk, melynek 7. §-a mondja ki az anyakönyvvezető díjazását házasságkötés esetén, ami nettó 10.000 Ft/nettó 15.000 Ft. A rendelet 8. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy "Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba, és a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni". Ez a rendelet pedig 2022. 06. 30. napjával hatályát vesztette. A 2022. 07. 01. napjával hatályos 11/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelet 7. §-a kimondja, hogy a házasságkötésért az anyakönyvvezetőt bruttó 25.000 Ft/30.000 Ft illeti meg. A 8. § kimondja, hogy "Hatályát veszti a hivatali helyiségen kívül, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint az önkormányzat és az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékéről szóló 7/2016. (IX. 19.) önkormányzati rendelet". Az anyakönyvvezető a júliusban megtartott esküvőiről szóló teljesítésigazolását júliusban adta le. Az esküvőknek az adminisztrációs előkészületei még július hónapnál korábban megtörténtek. A júliusban megtartott és leigazolt esküvők után az anyakönyvvezetőt melyik rendelet alapján fizethetjük ki?