335 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?

Kérdés: A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok helyi rendeletet alkottak a hivatali helyiségeken kívül vagy hivatali időn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséért járó díjazásról, mely 15 000 forint + áfa összegben került meghatározásra. A fizetendő díj az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül-e, és áfa hatályán kívüli bevétel vagy szolgáltatás áfás bevétele? Amennyiben közhatalmi bevételnek minősül, kötelező-e számlát kiállítani?

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?

Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?

Kérdés: Köztisztviselőnk jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultsága miatt felmentéssel megszűnik. A két hónap felmentési idejére is megilleti őt a szabadság?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk állandó lakcíme – lakóhelye, melyet nem szándékozik véglegesen elhagyni – Békéscsabán van. Tartózkodási helye – ahonnan saját gépkocsival jár be a munkahelyére hétfőtől péntekig – Kalocsán van. Munkahelye pedig Akasztón található. Pénteken Kalocsáról megy a dolgozó Akasztóra és vissza Kalocsára (munkába járás). Péntek este vagy szombaton utazik minden héten Kalocsáról Békéscsabára (hazautazás). Szombaton vagy vasárnap utazik Békéscsabáról Kalocsára vissza (hazautazás). Hétfőn pedig Kalocsáról Akasztóra és vissza (munkába járás).
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?

Kérdés: Július 1-je az Eüterv. 15/B. §-ának (1) bekezdése szerint Semmelweis-nap, amely munkaszüneti nap az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók tekintetében. A szakképzési hozzájárulás megállapításakor a Semmelweis-nap munkaszüneti nap vagy munkanap lesz?