Találati lista:
191. cikk / 1257 Gépjármű, illetve helyiség bérbeadása
Kérdés: Tankerületi központunk több gépjárművel rendelkezik. Az alapító okiratunk nem tartalmaz bérbeadási tevékenységet, azonban esetenként a dolgozóink számára magánrendezvényekhez bérbe adunk gépjárműveket, illetve gyakran bérbe adunk helyiségeket, tornatermet. A bevétel könyvelése miként szabályos? Mely kormányzati funkciót kell használnunk?
192. cikk / 1257 Végkielégítés nyugdíjazás esetén
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony esetében jár-e végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíjba vonul?
193. cikk / 1257 Mt. hatálya alatt foglalkoztatott munkavállaló
Kérdés: Önkormányzatunk 4 főt foglalkoztat az Mt. hatálya alatt: közművelődési referenst, közművelődési asszisztenst, pályázati referenst és rendszergazdát. A KIRA rendszerben az alkalmazásuk kezdetén a 84-gyel kezdődő kulcsszámot választottuk, mert ennek az elnevezését találtuk megfelelőnek (önkormányzat és intézményei). Azonban ezen a kulcsszámon belül csak fizikai alkalmazottak szerepelnek (segédmunkás, betanított munkás stb.). A beszámoló készítése során szembesültünk azzal, hogy a MÁK által megküldött 08-as űrlapon ez a négy kolléga a fizikai alkalmazottak soron szerepel a kulcsszámuk miatt. A megyei kincstár azt mondta, hogy mivel a kulcsszámrendszer jogszabályban van rögzítve, ezért a 84-es kulcsszám után csak fizikai alkalmazotti besorolásra van lehetőség. A kulcsszámrendszer első két karakterét megvizsgálva máshova nem tudjuk őket besorolni, mert pl. nem külön intézményben dolgoznak, nem államigazgatási szerv stb. Ebben az esetben hogy járunk el helyesen? Ez azt jelenti, hogy Mt. hatálya alatt nem foglalkoztathatunk dolgozókat a fent leírt 4 munkakörben?
194. cikk / 1257 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.
195. cikk / 1257 Gyógypedagógiai asszisztensi munkakör
Kérdés: Óvodában pedagógiai asszisztens végzettséggel rendelkező munkavállaló alkalmazható-e gyógypedagógiai asszisztens munkakörben? Illetve a gyógypedagógiai asszisztensi tanulmányait folytató munkavállaló átsorolható-e gyógypedagógiai asszisztensi munkakörbe a végzettsége megszerzése előtt?
196. cikk / 1257 Személyes adatok kezelése
Kérdés: Igazgatóságunk nagy számban rendelkezik telephelyekkel, ahol szolgálati lakások is találhatóak. A lakások közüzemi díját igazgatóságunk fizeti ki, és számlázza tovább a munkavállalók részére. A közüzemi számlák részletező mellékletein valamennyi telephely szerepel. Továbbszámlázáskor mellékelni szoktuk ezeket a részletezőket, így előfordul, hogy a munkavállalóink a számlával kapott dokumentumon látják más telephely fogyasztási adatát, illetve az adott telephely címét. Ezek az adatok a GDPR szerint bizalmas adatnak minősülnek-e? A telephely-részletezők fénymásolásakor ügyelni kell, hogy a többi szolgálati lakás címe és fogyasztása ne látszódjon?
197. cikk / 1257 Autópálya-matrica elszámolása
Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek (illetve költségként elszámolható-e) a megvásárolt éves autópálya-matrica után akkor, ha a számla az intézmény nevére szól, de a dolgozó tulajdonában levő személygépjárműhöz vásárolták, abban az esetben, ha a dolgozó időközönként hivatali célú kiküldetésre is használja a matricát? Kifizethető-e az autópálya-matrica díja teljes mértékben abban az esetben, ha a dolgozó 10 napos matricát vásárol, de hivatali célra csak 1-2 napon használja?
198. cikk / 1257 Jubileumi jutalom
Kérdés: Köztisztviselő munkavállalónk 2023. január 20-án 40 éves jubileumi jutalomra szerzett jogosultságot. Az 5 havi illetményének megfelelő összegű juttatást részére ki is fizettük, tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalom a közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A kifizetést követően a képviselő-testület az idei évi költségvetési rendeletében úgy döntött, hogy a köztisztviselői illetményalapot 2023. január 1-ig visszamenőleges hatállyal megemeli, ezáltal az érintett köztisztviselő illetménye is megemelkedett 2023. január 1-jei hatállyal. A visszamenőlegesen megemelkedett illetményt alapul véve jogosult-e a köztisztviselő a jubileumi jutalom különbözetére?
199. cikk / 1257 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?
200. cikk / 1257 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.
