673 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: 1. Milyen engedélyek, illetve bejelentések esetén tartozik az építési-szerelési munka a fordított adózás alá 2024-től?
2. Mi minősül hatóságnak?
3. Hogyan változik 2024-től az építési-szerelési fordított adózás? Mi minősül egyéb megváltoztatásnak? Mit jelent az új alvállalkozói nyilatkozat?

Kérdés: Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye (művelődési központ) a városi nagyrendezvények idején segítő tevékenységre (hulladékgyűjtés, takarítás a közterületen stb.) alkalmaz olyan magánszemélyeket, akik az önkormányzat munkavállalói és közfoglalkoztatottjai. Milyen foglalkoztatási formában kell alkalmaznia a művelődési központnak a megnevezett személyeket (megbízási szerződés vagy egyéb, pl. egyszerűsített foglalkoztatás)?

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében támogatást nyert rendezvények lebonyolítására, melyhez szükséges lenne a közös hivatal dolgozóinak feladatot vállalnia munkaidőn kívül is. Az önkormányzat megbízási szerződést ezen feladatok ellátására köthet-e az általa fenntartott közös hivatal köztisztviselőivel?

Kérdés: Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Kérdés: Településünkön egy intézményben működik egy 5 csoportos óvoda és egy 2 csoportos bölcsőde. Az intézményben közalkalmazottként foglalkoztatott kisgyermekgondozó munkakörben feladatot ellátó munkavállaló részére, illetve az intézményvezető részére milyen esetben fizethető túlóra? A túlóra óradíjának alapjánál, megállapításánál milyen bérelemeket kell figyelembe venni?

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozónk 2023. május 2-ától a "nők 40" nyugdíjra jogosult. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) bekezdése szerint ilyen esetben kérésére felmondással meg kell szüntetni a jogviszonyát. A felmondás 2023. május 04-től megtörtént, 90 nap. Ezáltal 2023. június 16-ig dolgozott, és 2023. június 17-től a munkavégzés alól mentesítve van, 2023. augusztus 1-jéig. Kérheti-e visszamenőleg május 2-től a nyugdíj megállapítását, vagy csak a munkaviszony megszűnése után 2023. augusztus 02-től? Kell-e végkielégítést fizetni a dolgozónak?

Kérdés: Munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan kérném szíves segítségüket. A május hónaptól bevezetésre kerülő vármegye-, illetve országbérletek kapcsán merült fel a következő kérdésünk: Ha a munkavállaló ország- vagy vármegyebérletet vásárol, de a tényleges munkába járásához ennél alacsonyabb értékű, meghatározott km-re szóló bérlet is elegendő, melyet korábban is vásárolt, mi mint munkáltató a korábbi munkába járási költségtérítést tartjuk jogosan kifizethetőnek. Helyes-e a költségtérítés mértékének ilyen meghatározása, illetve milyen módon szükséges bizonylatolni a kifizetést? Jelen gyakorlat szerint a munkáltató nevére szóló számlát, illetve utólag a bérletszelvényt adta le a dolgozó, és a számla alapján térítettük a 86%-ot. Ország- vagy vármegyebérlet vásárlása esetén a számla nagyobb összegről is szólhat, mint ténylegesen a munkába járáshoz szükséges bérlet, így a kifizetett összeg 86% alatt lesz. Arra gondoltunk, hogy azon dolgozókat, akik az újonnan bevezetésre kerülő bérletet kívánják vásárolni, nyilatkoztatjuk a lakóhely és a munkahely tényleges távolságáról, és a nyilatkozat, valamint az arra a távolságra eső bérlet ára lesz a kifizetés alapja.