407 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?

Kérdés: Önkormányzatunk egyre több adószámos magánszeméllyel kerül kapcsolatba, akik a tevékenységükről számlát állítanak ki. A számlájuk alapján a díjazásuk számfejtésre kerül a központi illetményszámfejtő rendszerben, azonban nem tudjuk megítélni, hogy kifizetőként milyen levonásokat kell érvényesítenünk. A 15%-os adóelőleg minden esetben levonásra kerül, azonban a tb-járulék levonása kapcsán bizonytalanok vagyunk. A partnerek közül van, aki bejelentett főállással rendelkezik, és munkáltatói igazolást is hoz, hogy biztosítottnak minősül. Van egy olyan passzus is, hogy ha a díjazása eléri a minimálbér egyharmadát akkor biztosítottnak minősül. A magánszemély által kiállított számla összege 300 000 forint, munkáltatói igazolást csatolt mellé, szerződés szerint szakértői tevékenységet látott el egy kiállítás megszervezésében.

Kérdés: Az ellenőrzés során átadtuk a vizsgált időszakkal kapcsolatos anyagokat az ellenőrnek, de felszólítást kaptunk további iratok csatolására. A végzésben a teljesítésre ötnapos határidőt kaptunk. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket a szállítóktól kell beszerezni, azokat biztosan nem tudjuk öt napon belül becsatolni. Milyen következménye lehet, ha a kérésre nem tudunk válaszolni?

Kérdés: Cégcsoportunkat több önálló társaság alkotja. Ugyanaz a társaság végzi a könyvelésüket, és valamennyien határidőre teljesítik az adózással kapcsolatos kötelezettségeiket, így az adófizetést is. Egyik társaságnál az adóhatóság felszólított bennünket, hogy tartozásunk van, fizessük be. A folyószámla felülvizsgálatakor derült fény arra, hogy valóban nem azt az adószámot jelölték meg az utaláson, amelyiket kellett volna (cégcsoporton belüli másik adószám). Van-e lehetőség, hogy az adóhatóság kérésünkre a téves számlára utalt összeget átvezesse a mi számlánkra?

Kérdés: Egy állateledel-gyártással foglalkozó francia gazdasági társaság magyarországi ügyleteivel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdések. A társaság nagykereskedelmi vállalatok (partnerek) számára gyárt különböző állateledeleket, és bizonyos esetekben a partnerek megkövetelnek egy másodlagos feldolgozást. Emiatt a társaság a termékeket Franciaországból Magyarországra szállítja feldolgozás céljából. Némely esetben a feldolgozott termékeket visszaszállítják Franciaországba, más esetben a feldolgozást követően a termékek Magyarországon maradnak, és továbbértékesítés céljából Lengyelországba szállítják a lengyel vevőknek Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A termékek másodlagos feldolgozás céljából Magyarországra történő szállítására, majd ezt követően Franciaországba történő visszaszállítására tekintettel be kell-e jelentkeznie a társaságnak Magyarországon adóalanyként, szükséges-e áfaregisztráció?
2. A második esetben a termékeket nem szállítják vissza Franciaországba, hanem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés keretében lengyel vevőknek értékesítik. Ez esetben értelmezésem szerint adókötelezettsége keletkezik a táraságnak Magyarországon. Jól gondolom, hogy a Közösségen belüli termékértékesítés miatt a társaságnak szükséges lesz az áfaregisztráció?

Kérdés: A családi adókedvezmény jövedelemnek számít, ami havonta érvényesíthető a jövedelemből, a bérpapírokból kiderül, amikor a segélyekhez mellékelik. Amikor valaki egy összegben érvényesíti ezt a kedvezményt, akkor ezt az összeget nem látjuk a bérpapírján, holott igénybe veszi, csak egy összegben kéri. Ebben az esetben az összeget el kell osztani 12-vel, így megkapjuk az egy hónapra jutó adókedvezményét, és hozzá kell adni a havi jövedelméhez? Hogyan kell ilyen esetben számolni az ügyfél jövedelmét?

Kérdés: A településen lévő iskolában – a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján – az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
– Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
– Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
– A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
– Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?