1510 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv (lakó-pihenő övezet megtartása, forgalomcsillapítási hálózatterv és helyi beavatkozások ütemezési sorrendben, forgalmirend-változások, csomópontok gyalogosbarát szűkítése forgalomtechnikai eszközökkel, forgalmirend-változások, egyirányúsítások… stb.) könyvelése milyen rovatra kerül? Jól gondoljuk, hogy nem a bekerülési érték része?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?

Kérdés: Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?

Kérdés: Intézményünk két konyhát üzemeltet, amely az iskolai és óvodai gyermekétkeztetést látja el, szeretnének gyümölcsöt őstermelőtől vásárolni. Milyen feltételekkel tehetjük meg?

Kérdés: Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!

Kérdés: Az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése határozza meg a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személyek körét, miszerint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A pénzügyi-számviteli képesítés fogalma nem kerül egyértelmű meghatározásra, ezért a kérdésünk az lenne, hogy intézményünk dolgozói az alábbi végzettséggel megfelelnek-e a törvény által előírt pénzügyi-számviteli képesítési követelménynek:
– középfokú iskolai végzettség + 5234401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2014);
– középfokú iskolai végzettség + 5434401 azonosító számú pénzügyi-számviteli ügyintézői szakképesítés (végzettség megszerzésének éve: 2024)?

Kérdés: Önkormányzatunk, intézményeink évente több alkalommal vásárolnak ajándékutalványt, mely felhasználható étel, ruházat stb. vásárlására. Pontosan hogyan kell kezelnünk a számla beérkezésétől a felhasználásáig a folyamatot? Lehet-e a számlát pl. K48-as rovatra tenni, mert abból a keretből szeretnénk vásárolni? De a tényleges felhasználás nem csak segély jogcímen történik. Meg kell-e osztani a számlán szereplő összeget a két rovat közt? Az utalványok kiosztását saját dolgozóink felé feladjuk a KIRA-ban járulékfizetési kötelezettség miatt „is”, de ezt meg a K1107-es rovaton könyveljük. Valamint az utalványokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség hogyan valósuljon meg?

Kérdés: Önkormányzatunktól a 2023. évi bérleti díj visszafizetését kéri egy cég, mivel a 2023. második féléves időszakra már nem számlázhattunk volna. Kérése jogos. 2024. évben azonban nem rendelkezünk olyan bevétellel (K402), amelyből könyvelésileg vissza tudnánk venni, a bevételek nem mehetnek mínuszba. Az előző évi támogatások visszafizetése K355 rovaton történhetnek. A partner cég ragaszkodik a számviteli bizonylat kiállításához. Mi a helyes számviteli megoldás? Milyen bizonylatot tudok kiállítani, illetve hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Adott egy óvodai dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozó, akinek a képesítése lehetővé teszi, hogy bölcsődei dajkaként is dolgozzon. A költségvetési szerv óvoda és bölcsőde is egyben. A munkáltató jogosan jár el, amikor az óvodai dajkát (köznevelési jogviszony) időnként átvezényli a bölcsődébe a bölcsődei dajka (közalkalmazott) helyettesítésére pl. annak szabadsága ideje alatt? Ilyenkor mi az eljárás? Elegendő, hogy szóban előre tájékoztatják a dolgozót? Jár érte erre az időtartamra bármiféle pluszjuttatás, pl. helyettesítési díj stb.? Ha igen, mi az alapja (melyik dolgozó bére)? Hogy kell(ene) a jelenléti nyilvántartást ez esetben dokumentálni?