1559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés:

Kórházunkban a tárgyi eszközöket két modulban tartjuk nyilván az informatikai rendszer sajátossága miatt: a készlet modulban a kis értékű tárgyi eszközöket csoportosan (pl. cooper olló, anatómiai csipesz stb.), a tárgyieszköz-modulban pedig kis és nagy értékű eszközöket, egyedileg. A tárgyieszköz-modulban csoportos nyilvántartásra nincs lehetőség.
Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a továbbiakban minden tárgyi eszközt a tárgyieszköz-modulban tartsunk nyilván, így körülbelül 70 000 tétel átvezetése lenne szükséges a modulok között, ráadásul, amennyiben az átvezetés megtörténik, a több tízezer eszköz egyedi nyilvántartású lenne (pl. cooper olló, csipesz, szike, tűfogó, pulzoximéter, vérnyomásmérő, érszorító, kampók, vízforraló, tányér, serpenyő stb.), azonban a jelentős mennyiség és a sterilizálás/tisztítás miatt a leltári azonosítók eszközön történő feltüntetése nem lehetséges. Természetesen vannak olyan tételek, melyek esetében az egyedi nyilvántartás megvalósítható (pl. telefon, bútorzat, informatikai eszközök stb.).
A program lehetőséget ad arra, hogy leltárköteles anyagként tartsuk nyilván csoportosan ezeket a tételeket, ugyanakkor egy ilyen horderejű döntés során felmerül a kérdés, hogy szabályosan járunk-e el, ha anyagként tartjuk nyilván az egy éven túl is használható eszközöket? Helyesen járunk el, ha leltárköteles anyagként kezeljük ezeket a tételeket, vagy egyedileg, tárgyi eszközként szükséges nyilvántartani?

Kérdés: A település roma önkormányzati képviselője tiszteletdíjat kap a képviselői munkájáért, ugyanakkor a helyi önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban van. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett tiszteletdíj megfelel a jogszabályoknak? Szintén önkormányzati közfoglalkoztatott munkavállalók hétvégén besegítenek a szociális étkeztetési feladatokba, és ezért az Szja-tv. 1. sz. mellékletében nevesített szociális gondozói díjat kapnak. Mértéke éves szinten nem haladja meg az adómentes 180.000 forintos értékhatárt. A közfoglalkoztatási jogviszony mellett felvett szociális gondozói díj megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Önkormányzatunk ebrendészeti telepet működtet. A 785/2021. Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdése szerint a kóbor állat tulajdonosa köteles megtéríteni az ebrendészeti telepnek az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos, a jogszabály által tételesen felsorolt költségeket. A 8. § (4) bekezdése ezen költségekre már mint „szolgáltatások díjtételei”-re hivatkozik (előzetesen meg kell határozni, honlapon közzétenni). A költségek megfizettetése kapcsán merült fel a kérdés, hogy az ebrendészeti telep tevékenysége közhatalmi tevékenység, vagy áfakörbe tartozó, áfával számlázandó szolgáltatás? Ez utóbbi esetben minden, a telep működésével, fenntartásával kapcsolatos kiadás áfája levonásba helyezhető (pl. állateleség beszerzése, közüzemi díjak, karbantartás, takarítás, fertőtlenítés stb.)?

Kérdés: Engedélyezési és kiviteli tervek esetén (építési beruházás esetében) a beruházás aktiválásáig nyilvántartható-e a tervek értéke a 11-es számlaosztályon belül? A tervek értékét nem a 15-ös számlaosztályon belül tartanánk nyilván aktiválásig. Ezen tervek nyilvántartása eddig a K61 rovaton történt.

Kérdés: Az Szt. 45. §-ának (1) bekezdése és az Áhsz. 25. §-ának (10) bekezdése, valamint a 38/2013. NGM rendelet X. fejezetének B. 4. pontja alapján a pályázat útján nyert támogatásokat el kell határolni. Az elhatárolásból visszaírjuk a személyi jellegű kiadásokat, a dologi kiadásokat, az áfát, valamint a visszafizetendő támogatást, amennyiben van. Amennyiben önerőt is kell biztosítani a beruházáshoz, úgy az önerővel növelt összegből kell a fenti tételeket levonni, és azt az összeget kell a 443* főkönyvi számon nyilvántartani, azaz az aktivált értéket? Vagy csak a pályázati támogatás összegéből kell levonni a fenti tételeket (ebben az esetben külön kell számolni rá értékcsökkenést, hiszen nem egyezik meg az elhatárolt összeg az aktiválás értékével)? Hogyan kell szabályosan elvégezni a pályázati támogatások elhatárolását?

Kérdés: Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok esetében bevételként realizált, Kvtv. 9. melléklete alapján nyújtott feladatalapú támogatás (B16/2 rovaton) 2025-ben nem teljes összegben került felhasználásra, szükséges-e a fel nem használt rész könyvelése halasztott eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolásaként a 2025. évi könyvekben? Továbbá a fentiekhez hasonlóan szükséges-e a 2025-ben vagy a korábbi években kapott, települési önkormányzat költségvetési rendeletében biztosított támogatások (B16/6 rovat) fel nem használt összegeinek elhatárolása ugyanezen a módon?

Kérdés: Egy pályázatunk során a kivitelező cég úgy állította ki részünkre a végszámlát (2023-ban), hogy felszámolás alatt volt. A támogatásban közreműködő szervezet (MÁK) javaslatára a végszámlát nem fizettük ki. A kivitelező nem a pályázati elvárásoknak megfelelően teljesített, ezért az önkormányzatunknak egy bizonyos összegű támogatás-visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A projekt záró elszámolása és beszámolója elfogadásra került (2025-ben). A könyvelésünkből kivezethetjük-e a fenti végszámlára vonatkozó kötelezettséget?

Kérdés: Kérem szíves segítségüket jogutóddal megszűnt költségvetési szerv alaptevékenység negatív pénzmaradványának tárgyévi könyvelésében. A negatív pénzmaradvány a térítési díjak túlfizetéséből adódott.

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?