574 talált cikk a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Polgármesterünk 40 év utáni jogviszony után nyugdíjba vonult, az októberi választáson már nem indult. Részére 40 évi jogviszony után 5 havi jubileumi jutalom került kifizetésre. Havi alapbére 425 150 Ft volt. Jubileumi jutalom összege: 5 x 425 150 = 2 125 750 Ft. Jogszabályi előírás alapján részére 3 havi végkielégítést fizettünk ki, azaz 3 x 425 150 Ft = 1 275 450 Ft-ot. A megválasztott új testület a nyugdíjas polgármesternek további 1,5 havi végkielégítést szavazott meg. 1,5 hó x 425 150 = 637 725 Ft. Jubileumi jutalom kifizetett bruttó összege: 2 125 750 Ft. Végkielégítés kifizetett bruttó összege: 1 913 175 Ft. Mi a különadó alapja: a kifizetett bruttó juttatás, vagy a szuperbruttó szja-alap? A fenti adatok ismeretében keletkezik-e különadó-fizetési kötelezettség, ha igen, milyen mértékben?

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Közalkalmazott óvónőnknek 2011. január 31-én 37 év 2 hó közalkalmazotti jogviszonya lesz. 2011. február 1-jétől előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, közalkalmazotti jogviszonya 2011. január 31-én szűnik meg. Jogosult-e és mikor a 40 évi közalkalmazotti jogviszony esetén járó 5 havi illetménynek megfelelő jubileumi jutalomra?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.

Kérdés: Egy városi általános iskola gazdasági vezetője vagyok 2006. december 24-e óta. Feladataimat közgazdasági érettségivel és vállalkozói szakon megszerzett mérlegképes könyvelői képesítéssel látom el. A 2010. augusztus 15-től érvényes szabályozás alapján 2011. január elsejétől elláthatom-e a gazdasági vezetői munkakörömet, illetve ha a gazdasági feladatokat ellátó kolléganőm rendelkezik felsőoktatási diplomával és megfelelő képesítéssel, akkor maradhatok-e a munkakörömben?

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó központi költségvetési szerv vagyunk. Egyik dolgozónk jelen közalkalmazotti jogviszonyának létesítése előtt 1987-2003-ig egyházi szolgálatot teljesített, lelkészként. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom számításánál figyelembe vehető-e a fentiekben megjelölt egyházi szolgálati idő?

Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?