169 talált cikk a nyugta kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?

Kérdés: Cégünknél beléptetőrendszer működik. Mindenki kapott 1 db belépőkártyát térítésmentesen. Azonban, aki elveszti a belépőjét, annak vásárolnia kell helyette egy másikat a cégtől. Kérdésem, hogy ezt a dolgozó részére áfásan kell kiszámlázni, vagy nem?

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogosult a 232/2015. Korm. rendelet szerinti feltételekkel villamos energia megvételére. Ennek megfelelően az MVM Zöld Generáció Kft. az intézményünk részére kiállított számlában kiszámlázza a kormányrendelet 9. §-ának (2) bekezdésében szabályozottak szerint a közintézményi árszabás figyelembevételével a villamosenergia-díjat, valamint a többi költséget. A végfelhasználónak minősülő intézményünk a kormányrendelet 8. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag az alábbiakat köteles megfizetni:
– rendszerhasználati díjakat,
– kiegyenlítő energia költségének arányos részét, valamint az értékesített energiamennyiség általános forgalmi adóját.
Tehát nem kell megfizetnünk az értékesített energiamennyiség közintézményi árszabással számított nettó eladási árát, melyet a szolgáltató a számla végösszegéből – mint térítés nélkül nyújtott szolgáltatás – levon, és ezzel csökkenti az intézményünk által pénzügyileg rendezendő összeget. Hogyan kell a térítés nélkül kapott szolgáltatást a könyveinkben elszámolni? A 38/2013. NGM rendelet nem tartalmazott szabályozást a térítés nélkül kapott szolgáltatások kezelésére. A külön kormányhatározatban kijelölt ingatlan vonatkozásában az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan továbbszámlázott áramdíj esetén milyen áron és milyen áfakulccsal kerülhet sor továbbszámlázásra? Helyesen járunk-e el, ha a szolgáltató által a közintézményi árszabás figyelembevételével kiszámlázott értéken került az áram továbbszámlázásra?

Kérdés: Online pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Azt a közleményt tette közzé az adóhatóság, hogy ha számlát kér a vevő, akkor nem kell beütni a pénztárgépbe a tételt. Ha viszont nem ütjük be, akkor a számláról a PTGSZLAH adatszolgáltatást kellene teljesíteni? Mi lenne a helyes megoldás, ami nem okoz többletadminisztrációt?

Kérdés: Intézményünk az étkezési térítési díjakat előre számlázza, tehát pl. a szeptember havi díjat augusztusban szedi be. Sokszor kell a számlákat módosítani lemondás vagy pótrendelés miatt. Mi a helyes módja a számlák helyesbítésének? Befolyásolja-e a számlamódosítást, hogy a számlát kiegyenlítették-e?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Az önkormányzat falunap megrendezése során 2018-ban megrendelt sátorbérlési szolgáltatást 2018. 09. 16.-2018. 09. 20. időszakra vonatkozóan. A számlát a bérbeadó 2018. 09. 16-án állította ki 2018. 09. 16-i teljesítéssel, 2018. 10. 16-i fizetési határidővel. A számla megfelelően lett kiállítva? Az ügylet minősülhet-e az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszaki elszámolású ügyletnek, tekintve hogy egy időszakot (2018. 09. 16.-2018. 09. 20.) foglal magában?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, több intézményünk (kutatóintézet, kulturális intézet) is ad ki könyveket, általában pályázati pénzeszközökből. A könyvek az intézmények által szervezett rendezvényeken, illetve vendégeknek kerülnek átadásra ajándékba. Viszont van olyan könyv, melyből marad az intézménynél, és pár darab példányt sikerül értékesíteni. A nyomdától kapunk számlát a nyomdaköltségről, előkészítési munkákról 5%-os áfával, amit mi üzemeltetési szolgáltatásként könyvelünk. Ez helyes így? Az intézmények pedig Excel-táblázatban vezetnek nyilvántartást a könyvekről. Ily módon, vagy pedig könyvbeszerzésre kellene elszámolnunk dologi kiadásra, esetleg készletre venni? Főként az értékesítés miatt merült fel bennünk, hogy helyesen járunk-e el?