2271 cikk rendezése:
151. cikk / 2271 Helyi iparűzési adó bevallása
Kérdés: A Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanyának e döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-ig kell megtenni. Amennyiben év közben tér át az adózó, pl.: 2023. július 1-jétől, hogyan kell a helyiiparűzésiadó-bevallását benyújtania?
152. cikk / 2271 Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók díjazása
Kérdés: A helyi önkormányzat a tanév végén egyszeri pénzjutalommal kívánja díjazni a településen lévő általános iskolák, illetve szakközépiskola azon tanulóit, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el. Az arra érdemes tanulókra az oktatási intézmények vezetői tennének javaslatot. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulókon kívül az önkormányzat egyszeri pénzbeli juttatással támogatni szeretné a művészet vagy a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó általános iskolai és szakközépiskolai tanulókat is. A pénzösszeget a tanulók pályázat útján nyerhetnék el. Az önkormányzat a fentiekre tekintettel ösztöndíjat kíván alapítani helyi rendelettel, és a költségvetésben a fenti célra egy meghatározott összeg kerül betervezésre. Hogyan alakul a fenti juttatások adózása? Esetlegesen adómentes juttatásként nyújthatók-e a tanulók számára?
153. cikk / 2271 Bértámogatás felhasználása
Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
154. cikk / 2271 Működési célú támogatás elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
155. cikk / 2271 Pótbefizetés elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak (kft.) veszteség fedezetére teljesítettünk pótbefizetést. Hogyan tudnánk ezt szabályosan lekönyvelni költségvetési és vállalkozási szemléletben mint önkormányzat?
156. cikk / 2271 Adatszolgáltatás költségvetési szerv tartozásállományáról
Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!
157. cikk / 2271 Szellemi termékek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
158. cikk / 2271 Díszpolgári címként adományozott ajándék
Kérdés:
Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett munka elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott pecsétgyűrűt vásároltak, melynek értéke 165.000 forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik?
159. cikk / 2271 Családi csomag – újszülött gyerekek részére
Kérdés: Önkormányzatunk 2024. január 1-jétől 30 000 forint értékű vásárlási utalványt vagy babacsomagot szeretne adni a helyi családoknak, hogy támogatást nyújtson az újszülött gyermekeknek, mellyel hozzájárul a szülők gyermekneveléssel járó anyagi terheinek csökkentéséhez. Önkormányzati rendeletben lenne szabályozva a vásárlási utalvány/babacsomag kiosztása. Milyen adóvonzata van, ha alanyi jogon kapnák a helyi és életvitelszerűen a településen élő családok?
160. cikk / 2271 Magáncélú telefon- és internethasználat
Kérdés: Önkormányzat feladatellátási szerződést kötött a fogorvossal, a rendelő épülete az önkormányzat tulajdona, melyet a fogorvos szerződés alapján ingyen használhat, illetve az épület rezsiköltségét is az önkormányzat fizeti, megállapodás alapján. A rezsiköltségek között a szerződésben felsorolásra került a telefon- és az internetköltség, amelyről nem részletes számla érkezik. Az önkormányzat részére a fogorvosnak a telefon-, internetszámla 20%-át meg kell-e térítenie mint vélelmezett magánhasználatot?
