Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozó új feltételek

Kérdés: Úgy értesültem, hogy 2020. január 1-jétől a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő – társaságunk elsődlegesen osztrák és német területre értékesít – nem rendelkezik közösségi adószámmal, akkor áfát kell felszámítanunk? Társaságunk természetesen rendelkezik közösségi adószámmal, de az új szabály alapján, ha nem rendelkeznénk, akkor, mondjuk, a német eladó a Németországban érvényben lévő adókulccsal számlázná részünkre a terméket?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy "a tagállamok legkésőbb 2019. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. oly módon épül fel, hogy a rendelkezései a kormánytisztviselőket említik, és a törvény VIII. fejezete rendelkezik a köztisztviselőkre vonatkozó eltérő szabályokról. E fejezet 226. §-ának (1) bekezdése azonban kimondja, hogy a közszolgálati jogviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – adott juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.A keretösszeget tehát nettónak kell értelmezni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkáltatók által munkavállalók számára igénybe vett szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Egy kft. (a továbbiakban: társaság) egy 10 szobás panziót üzemeltet. Az utóbbi években turisztikai céllal nem történt szállásadás, tekintettel arra, hogy a társaság a helyi vállalatok dolgozóinak elszállásolását biztosította, ez a teljes kapacitást lekötötte. A szolgáltatást nem a magánszemélyek, hanem a munkáltatók veszik igénybe, amelyekkel 3-6-12 hónapos időtartamra szóló szerződés keretében állapodik meg a társaság, tehát hosszú távra biztosítja a munkavállalók elszállásolását. A szálláshelyen jelenleg sem vehető igénybe idegenforgalmi célú szolgáltatás, de majd nyáron sor kerülhet ilyen jellegű szálláshely-szolgáltatás nyújtására is (kapacitás függvényében). További információ, hogy a társaság az ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adóköteles körbe. A panzió a kormányhivatalnál kereskedelmi szálláshelyként van regisztrálva. A szóban forgó esetben a társaságnak milyen adómértéket kell alkalmaznia, továbbá kötelezett-e turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...A fűtés, az áram- és vízfogyasztás (rezsiköltségek) nem fogyasztás alapján fizetendők, azokat a szállás fix díja magában foglalja. A rendelkezésre álló további információk alapján a társaság szolgáltatását vállalkozások, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Önkormányzat áfa-adóbevallása koronavírus-járvány alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és mi könyveljük a nemzetiségi önkormányzatot is. Negyed--éves áfabevallók vagyunk, és a gyermek-étkeztetés miatt jellemzően több a levonható áfánk, mint a fizetendő. Vonatkozik-e ránk és a nemzetiségi önkormányzatra az éves bevallási kötelezettség? Lehet-e gyakorított bevallást kérni?
Részlet a válaszából: […] ...85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 17. §-ának rendelkezése alapján az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezettek az áfabevallási kötelezettségüknek éves gyakorisággal tudnak eleget tenni, melynek legközelebbi határideje 2021...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Polgármester költségtérítése

Kérdés: A polgármester illetménye összevonható-e a költségtérítéssel? Ha igen, ebben az esetben a költségtérítésről el kell-e számolnia a polgármesternek? Amennyiben nem, törvénysértést követ el a polgármester?
Részlet a válaszából: […] ...címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.Az Szja-tv. 3. sz. mellékletének I.25. pontja szerint jellemzően előforduló költségnek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Végrehajtási eljárások szünetelése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Kell-e továbbra is vonnia a munkáltatónak a letiltásokat, avagy azokra is vonatkozik a felfüggesztés a járványügyi helyzet miatt?
Részlet a válaszából: […] ...23.) Korm. rendelet csak az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról rendelkezik. E rendelkezések tehát nem vonatkoznak minden munkáltatói letiltásra.A kormányrendelet hatálybalépésének napjától, azaz március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható-e a 24 havi munkaidőkeret közalkalmazottak esetében a járványhelyzetre tekintettel? Meddig teheti meg a munkáltató, hogy elrendeli ezt a munkaidőkeretet, és hogyan kell azt a közalkalmazottakkal közölni? Szükséges-e ehhez a közalkalmazott hozzájárulása, illetve mi a helyzet akkor, ha azt valaki mégsem akarja elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...104/2020. (IV. 10) Korm. rendelet – azon korábbi rendelkezésen túl, miszerint egyrészt a munkaidő--beosztás módosítását a munkáltató az Mt. szabályaitól eltérően is közölheti, másrészt az Mt. szabályaitól a munkáltató és a munkavállaló megállapodással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkavédelmi szabályok a home office-ban

Kérdés: Home office elrendelése, illetve biztosítása esetén vannak-e munkavédelmi kötelezettségei a munkáltatónak? Köteles-e a munkavégzés helyszínét megtekinteni, felmérni?
Részlet a válaszából: […] ...home office-t, azaz az otthoni munkavégzést az Mt. nem szabályozza, csak a távmunkavégzésre van az Mt.-ben, továbbá az Mvt.-ben rendelkezés.2020. március 19. napjától a veszélyhelyzettel összefüggésben a munkáltató egyoldalúan is elrendelheti az otthoni munkavégzést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Üzemanyag-értékesítés áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
– A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
– A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
– Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, amely kimondja, hogy termékértékesítésnek minősül a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.
Kapcsolódó címkék:      
1
56
57
58
227