2289 talált cikk a rendelkezés kifejezésre

Kérdés: Óvodánk vezetője az Ép. rendelet 16. §-a (5a) bekezdésének f) pontja szerint jogosult a vezetői pótlékra. A számításnál mit kell figyelembe vennünk, a pótlék alapjának a költségvetési törvény szerinti vetítési alapot (101 500 forint), vagy az Nkt. 65. §-ának (2) bekezdése szerinti garantált illetmény (182 700 forint) összegét?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar állam részére térítésmentesen kívánja átadni a szennyvízcsatorna-hálózatát és szennyvíztisztító telepét. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából hogyan érinti szervezetünket, illetve egyéb fizetési kötelezettség keletkezhet-e? Jelenleg ezek a rendszerek a zrt. üzemeltetésében állnak.

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója fűkaszálás közben egy autó szélvédőjében kárt okozott. A gépjármű biztosítója a kárt a magánszemélynek megtérítette, a magánszemélynek 10% önrészt kell fizetnie, amelyet az önkormányzat megtérít. A biztosító a számlát a magánszemély részére állítja ki. Milyen bizonylat alapján tudja az önkormányzat az elismert kárt megtéríteni a magánszemélynek?

Kérdés: Bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelőnk jogviszonya intézményünkben 2019 januárjában kezdődött. Feladatát kezdetben középfokú végzettséggel látta el, és mivel közalkalmazotti jogviszonnyal addig nem rendelkezett, E/1 kategóriába került besorolásra. Dolgozónk 2020 júliusában megszerezte diplomáját, ezáltal pedagógusi besorolásba került. Az Ép. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján, mivel rendelkezett korábbról más munkáltatótól szerzett, több mint 6 év munkaviszonnyal, Pedagógus I. fokozatba kerülhetne besorolásra. A Kjt. alapján a pedagógusok fizetési fokozatának megállapításakor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni (a törvény felsorolja, mi tekinthető közalkalmazotti jogviszonynak). Ped. I. kategóriába a legalább 3 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó kerülhet a pedagógus-bértábla alapján. Jelölt dolgozónk közalkalmazotti jogviszonnyal korábban nem, intézményünkben is csupán 1 év 8 hónapja rendelkezik, így ennek alapján nem tudjuk Ped. I. kategória alá besorolni. Kérnénk szíves segítségüket a dolgozó besorolásával kapcsolatban.

Kérdés: Az óvodavezető vezetői megbízása 2020. 07. 31-én lejárt, pályázott az óvodavezetői állásra, de nem kapott megbízást. Óvónőként folytatja tovább munkáját az intézményben. 1993-1998 között 5 évig volt óvodavezető intézményünkben, majd 2014-2020 között, összesen 11 évig. A dolgozó az Ép. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése alapján kéri a "címzetes igazgatói" címet és az azzal járó pótlékot. A vezetői megbízás megszűnését megelőzően leg-alább 10 év esetében a két vezetői időszakot össze kell számítani vagy nem? Meg kell állapítani esetében a címet és az azzal járó pótlékot?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Iskolánk épületének bővítésére az iskola alapítványa pályázati támogatást nyert, amelyből a beruházást megvalósítja. A beruházást ilyen esetben, amikor nem a tulajdonos önkormányzat, és nem is a vagyonkezelő tankerület a beruházó, hogyan számoljuk el a könyveinkben? Az önkormányzatnál megjelenik-e, vagy csak az alapítványnál mint beruházás, majd a tankerületnél az aktiválás?

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?