77 talált cikk a saját dolgozó kifejezésre

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
– Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
– idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
– sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
– végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, több intézményünk (kutatóintézet, kulturális intézet) is ad ki könyveket, általában pályázati pénzeszközökből. A könyvek az intézmények által szervezett rendezvényeken, illetve vendégeknek kerülnek átadásra ajándékba. Viszont van olyan könyv, melyből marad az intézménynél, és pár darab példányt sikerül értékesíteni. A nyomdától kapunk számlát a nyomdaköltségről, előkészítési munkákról 5%-os áfával, amit mi üzemeltetési szolgáltatásként könyvelünk. Ez helyes így? Az intézmények pedig Excel-táblázatban vezetnek nyilvántartást a könyvekről. Ily módon, vagy pedig könyvbeszerzésre kellene elszámolnunk dologi kiadásra, esetleg készletre venni? Főként az értékesítés miatt merült fel bennünk, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogyan adózik az ajándékutalvány, amit jutalmazásként iskolás gyerekeknek adunk, különböző közlekedésbiztonsági és egyéb baleset-megelőzéssel kapcsolatos vetélkedők díjazásaként? Keletkezik-e járulékfizetési, szja-fizetési kötelezettség a juttató és a megajándékozott részéről? Hogyan kell eljárni, ha saját dolgozó kap ajándékutalványt ilyen tárgyú versenyek díjazásaként?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.

Kérdés: Az intézmény által rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről, illetve külföldről előadók érkeznek. Utazási költségüket milyen formában lehet részükre megtéríteni (nem saját dolgozók)? Milyen ERA-kódra tudjuk elszámolni?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?