Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése k) pontjának 2010-ben hatályos szövege alapján mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az Áfa-tv. 259. §-a 7. pontjának 2010-ben hatályos szövege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...(korábbi átirányítás). Az új Mt. a korábbi átirányítás fogalmat már nem használja, hanem egy összefoglaló elnevezést ad, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. A díjazás kapcsán a közalkalmazottat nem érheti keresetveszteség, illetve a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Diákélelmezési norma

Kérdés: Középiskolás kollégista esetében a napi normafelosztás hogyan oszlik meg akkor, ha napi háromszor étkezik (csak főétkezések vannak), és hogyan oszlik meg akkor, ha ötször étkezik (tízórai + uzsonna)? Hol van szabályozva ez a kérdés, milyen rendeletben találom meg?
Részlet a válaszából: […] ...Az élelmezésvezetőnek a szakmai tudása és tapasztalata alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével (pl. van-e közbeszerzési szerződés vagy Start közmunkaprogram keretében termelt termények stb.) kell a normára és annak megosztására javaslatot tenni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.
Kapcsolódó címkék:  

Továbbszámlázott rezsidíjak áfája

Kérdés: 2013. január 1-je óta a közös önkormányzati hivatal épületének egy részében kapott helyet a járási hivatal. A két hivatal megállapodást kötött arra vonatkozóan, hogy a fenntartással kapcsolatos költségeket milyen arányban viselik. Ez lehet létszámarányosan, területarányosan, tekintettel arra, hogy az épületben csak egy villanyóra, egy gázóra, egy vízóra van. A megállapodás alapján a közös önkormányzati hivatal ezeket a költségeket továbbszámlázza a járási hivatal részére. A továbbszámlázott költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...villany stb.) ténylegesen a helyiség használatáért térítik.Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján "bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Üzemeltetés

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában álló szociális épületet üzemeltetésre átadja egy másik településen lévő szociális alapszolgáltatási központnak. A közüzemi számlákat hogyan számlázom tovább? (Egy másik épülettel közösen van felszerelve egy villany-gáz-víz óra.) Megállapodásban rögzítettük, hogy milyen arányban, de kérdés, hogy áfásan kell-e a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja értelmében bérbe­adás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a raktári készletre vétel, de a számla még nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok, szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás alapján megállapított bekerülési érték lesz. Ezt az értéket akkor kell korrigálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás keresőképtelenség esetén

Kérdés: Több mint 10 éve dolgozom ugyanazon a munkahelyen munkaviszonyban. Tavaly ősszel egy műtét miatt 8 napot voltam betegállományban. Ezt követően decemberben újabb egy hetet töltöttem betegállományban, majd kiadták a szabadságomat 2012. december 31-ig. 2013. január 1-je óta újra betegállományban vagyok, nem akarják, hogy visszamenjek dolgozni. A Munka Törvénykönyve szerint a betegszabadságot követően egy évvel elküldhetik a munkavállalót. Az utolsó, azaz a 2013-as betegszabadságot veszik figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben megjelölt, ennek hiányában a szokásos munkavégzési helyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzati intézménynél alkalmazandó nyugdíj-politikai elvek

Kérdés: Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. novemberben érem el, jelenleg korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy önkormányzati intézménynél megbízási szerződéssel, nem közalkalmazottként speciális feladatot látok el. Kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig (2013. november) ezt a feladatot elláthatom-e (a nyugdíjjárulék alapja nem éri el az éves keretösszeget), valamint kell-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál bejelentést tennem?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyaira, így az általuk foglalkoztatott közalkalmazottakra, valamint a helyi önkormányzati feladatok ellátására kötött megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személyekre a kormányhatározatban foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez tehát azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Szolgálati kerékpárok II.

Kérdés: Önkormányzatunk mezei őrszolgálatot működtet, a feladatot két mezőőr látja el saját kerékpárjával. Hogyan tudom elszámolni a kerékpárkopást, kell-e és mi alapján útnyilvántartást vezetniük?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő településen van. Ebből a szempontból jelentősége van annak, hogy a mezőőrök munkavégzési helyét hogyan határozták meg a munkaszerződésben. Ha munkahelynek a települést jelölték meg, akkor az egész terület, amelyen a mezőőri feladatokat el kell látnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...követelések kimutatásának alapbizonylata a teljesítésről kiállított és a vevő által elismert számla. Teljesítés alatt a szállítási szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítést kell érteni.Amennyiben a vevő részben vagy egészében nem ismerte el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
105
106
107
181