1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó általános művelődési központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközis konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A kolléganő végzettségei a következők: – 1979. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár, – 1985. JATE-BTK: pedagógia szakos előadó, – a fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: – Fenti végzettségei alapján a kolléganőt "H" vagy "I" fokozatba kell-e besorolni? – Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? – Milyen illetménykiegészítések, és hány százalékban illetik meg a kolléganőt?

Kérdés: Önkormányzatunk 2005. évben értékesített telket 25%-os áfával, azzal a feltétellel, hogy a telek meghatározott időn belül beépül, ellenkező esetben a vevő magánszemély köteles a telket az önkormányzatnak visszaadni, maga nem értékesítheti. A telek a magánszemély tulajdonába került. A magánszemély a telek beépítésétől elállt, az önkormányzattal az adásvételi szerződést felbontották. Kérdésünk, hogy ebben az esetben sztornó- vagy helyesbítő számlát kell-e kibocsátanunk? Az áfát tartalmazó vételárat kell-e a vevőnek visszafizetnünk? A felbontó szerződés elkészítésével és a földhivatali eljárással ügyvédet bízott meg az önkormányzat, amely az ügylet lebonyolítása után a telket újra értékesíteni kívánja.

Kérdés: Önkormányzatunk önkormányzati rendelet és pályázati kiírás alapján tanulmányi ösztöndíjban szeretné részesíteni a városunkban lakó, tehetséges tanulókat, hallgatókat. A támogatás feltétele a tanulmányi eredmény. Ezen pályázat keretében támogatnánk továbbá az időszakosan (egy-egy szemeszterre, tipikusan Erasmus-ösztöndíjas) külföldi tanulmányokat folytató főiskolai, egyetemi hallgatókat is. Utóbbi esetben az önkormányzat az érintett hallgatókkal szerződést kötne. Álláspontunk szerint a fenti támogatások az Szja-tv. 3. § 72. g) pont alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Kérem szíves állásfoglalásukat, vajon a pályázat keretében nyújtott támogatások – akár a pályázatot kiíró önkormányzat, akár a pályázó magánszemély számára – keletkeztetnek-e bármilyen járulékfizetési kötelezettséget, és ha igen, milyet?

Kérdés: Az önkormányzatnak be kell-e jelentenie az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja szerint az állami adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozásait (önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásait)? Amennyiben igen, ezen túlmenően van-e az ún. szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége?

Kérdés: Költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, és fizette annak a felsőoktatási tanulmányait. Miután a dolgozó elvégezte az iskolát, munkaviszonyát felmondta, és nem töltötte le a szerződésben meghatározott idejét. Az analitikából kimutatható a költség, amit vissza kellett volna fizetnie, a hivatal vezetője azonban elengedte ezt a követelést. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik ezzel kapcsolatban a dolgozónak, illetve a hivatalnak?

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?

Kérdés: Hallottuk, hogy változott a kötelezettségvállalási nyilatkozat, amely tartalmazza a számlákkal kapcsolatos ügymenetet: beérkezés, kifizetés időpontja, mely főkönyvi számlára lett könyvelve stb. Pontosan mely törvény írja elő, hogy milyen adatokat kell e nyilvántartásban rögzíteni?

Kérdés: A 98. számban a 2085. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény nem nevesíti a kötelezettek között az alapítványt, ebből adódóan véleményem szerint az alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük nincs. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni ebben, vagy ha tévednék, az ellenkezőjében!

Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.