1888 talált állásfoglalás a szerződés kifejezésre

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?

Kérdés: 2000 novemberében az önkormányzat megállapodást kötött egy önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítéséről egy magánszeméllyel. Tekintettel arra, hogy telekalakítási eljárás is felmerült az értékesítés során, számos problémát meg kellett oldanunk. Ezek megoldása során hibáztunk, és emiatt a földhivatal elutasította a bejegyzést. A helyzetet azóta rendeztük, de nem sikerült még az ingatlan értékesítését bejegyeztetni, mivel a tulajdonjog átvezetése új, megerősítő megállapodás megkötését követeli meg. Kérdéses a megállapodás áfavonzata, az Áfa-tv. alkalmazásában ez új értékesítésnek minősül?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.

Kérdés: Iskolánkban gyógypedagógust is foglalkoztatunk. Módosítottuk az alapító okiratot, integrált iskola lettünk. A gyógypedagógust 18 órában a napköziben foglalkoztatjuk, nevelőtanári diplomája is van. A napköziben a gyermeklétszám 33 fő. A napközis tanár kötelező óraszáma 23, a gyógypedagógusé 21. Jelenleg 5 tanulóval foglalkozik a gyógypedagógus összesen heti 8 órában (egyéni foglalkozás). Így a túlórák száma heti 3 óra. A rehabilitációs órák száma viszont menet közben egyre több lesz, hiszen a rászorulók száma is nő. Kérdésem az, hogy mennyi így a tanár kötelező óraszáma, illetve kell-e, lehet-e átlagot számolni a kétféle óraszám alapján? Hogyan vegyük figyelembe a növekvő rehabilitációs óraszámokat? Jár-e a dolgozónak a gyógypedagógiai pótlék?

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?

Kérdés: Kolléganőnk részt vesz a prémiumévek programban. Az iskola köthet-e vele konkrét munkára megbízási szerződést?

Kérdés: Költségvetési szerv házipénztárának kialakításához milyen biztonsági előírásokat, szabályokat kell figyelembe venni, milyen jogszabály vonatkozik erre?

Kérdés: Köztisztviselői jubileumi jutalommal kapcsolatban kérem az állásfoglalásukat. 1970. 07. 16.-1989. 12. 31. folyamatosan vállalatoknál dolgoztam, 1990. 01. 01.-1995. 12. 31. iskolánál (gazdasági vezető), 1996. 01. 01.-1997. 09. 23. segítő családtag, 1997. 09. 24.-2004. 09. 15. vállalkozó, 2004. 09. 16.-2007. 03. 04. közalkalmazott, 2007. 03. 05-től áthelyezéssel jelenleg is köztisztviselőként dolgozom. Kérdésem, hogy 2009. évben járt-e számomra a 30 éves jubileumi jutalom? Munkáltatóm az egyéni vállalkozói, illetve a nem folyamatos közszolgálati munkaviszonyomra tekintettel nem tartja jogosnak.

Kérdés: Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?